Comparison of bryophyte communities in Norway spruce (Picea abies) and beech (Fagus sylvatica) forest stands in Sopron Hills (NW-Hungary)

Szűcs Péter; Bidló András

Bulletin of Forestry Science / Volume 3 / Issue 1 / Pages 157-166
previous article | next article

Comparison of bryophyte communities in Norway spruce (Picea abies) and beech (Fagus sylvatica) forest stands in Sopron Hills (NW-Hungary)

Péter Szűcs & András Bidló

Correspondence

Correspondence: Szűcs Péter

Postal address: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail: aduncus3[at]gmail.com

Abstract

Coverage, richness and composition of bryophytes were compared between spruce and beech forest stands in the Sopron Hills. The highest coverage of bryophytes species in beech forests had Hypnum cupressiforme, which was followed by terricollous species like Atrichum undulatum and Dicranella heteromalla. The most dominant species in the spruce stands was Brachythecium velutinum; Brachythecium rutabulum and Fissidens taxifolius had slightly lower cover. The cover of bryophytes in beech stands was twice as high as in spruce stands. The total bryophyte coverage was very small in both forest types. The proportion of stands without bryophytes was the same in beech and spruce forest stands. Greater richness of bryophyte was found in beech stands than in spruce stands. The most frequent species were Hypnum cupressiforme and Brachythecium velutinum in both forest stands. The bryophyte flora was richer in native beech forests, than in spruce stands, which were planted on natural beech forests sites. However, the bryophyte composition of beech and spruce stands show considerable similarity. Generally, the older spruce plantations had unfavorable effect on the bryophyte diversity.

Keywords: bryophyte coverage, richness and composition, planted spruce and native beech forests, Sopron Hills

References42

1.	Aude, E. and Poulsen, R. S. 2000: Influence of management on the species composition of epiphytic cryptogams in Danish Fagus forests. Applied Vegetation Science, 3: 81–88. DOI: 10.2307/1478921
2.	Augusto, L.; Dupouey, J-L. and Ranger, J. 2003: Effects of tree species on understory vegetation and environmental conditions in temperate forests. Annals of Forest Science, 60: 823–831. DOI: 10.1051/forest:2003077
3.	Bartha D. 2001: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. WWF Füzetek, 18: 1–35.
4.	Bartha D.; Kevey B.; Morschhauser T. és Pócs T. 1995: Hazai erdőtársulásaink. Tilia, 1: 8–85.
5.	Boros Á. 1944: Adatok a vendvidéki erdei fenyvesek és tőzegmohalápok növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények, 41(3–5): 96–101.
6.	Boros Á. 1953: A Gerecse hegység növényföldrajza. Földrajzi Értesítő, 2: 470–484.
7.	Boros Á. 1959: A Mezőföld növényföldrajza. In: Ádám, L.; Marosi, S. és Szilárd, J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 365–383.
8.	Boros Á. 1964: Mohák. In: Soó, R. (szerk.): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 353–510.
9.	Boros Á. 1968: Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 p.
10.	Bölöni J.; Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
11.	Brunet, J.; Fritz, Ö. and Richnau, G. 2010: Biodiversity in European beech forests – a review with recommendations for sustainable forest management. Ecological Bulletins, 53: 77–94.
12.	Debreczy Zs. 1968: A mohafajok szerepe a Balaton-felvidék egy területének vegetációs szukcessziójában. Fragmenta Botanica, 6(1–4): 59–66.
13.	Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.
14.	Esseen, P. A.; Ehnström, B.; Ericson, L. and Sjöberg, K. 1997: Boreal forests. Ecological Bulletins, 46: 16–47.
15.	Friedel, A.; Oheimb; G. V.; Dengler, J. and Hardtle, W. 2006: Species diversity and species composition of epiphytic bryophytes and lichens – a comparison of managed and unmanaged beech forests in NE Germany. Feddes Repertorium, 177: 172–185. DOI: 10.1002/fedr.200511084
16.	Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája (Paleozoikum I.). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 325 p.
17.	Gustafsson, L.; Fiskesjoe, A.; Hallingbäck, T.; Ingelög, T. and Pettersson, B. 1992: Semi-natural deciduous broadleaved woods in southern Sweden – habitat factors of importance to some bryophyte species. Biological Conservation, 59: 175–181. DOI: 10.1016/0006-3207(92)90579-c
18.	Humphrey, J.; Ferris, R.; Jukes, M. and Peace, A. 2000: Biodiversity in Planted Forests. Manuscript, 10 p.
19.	Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia, 14: 1–488.
20.	Király G. (szerk.) 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica, 2: 1–89.
21.	Lewinsky-Haapasaari, J. 1995: Illustrierter Bestimmungsschlüssel zu den europäischen Orthotrichum-Arten. Meylania, 9: 3–57.
22.	Márialigeti S. 2007: Faállomány- és egyéb környezeti változók hatása a mohavegetációra az őrségi erdőkben. Szakdolgozat, ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 54. p.
23.	Márialigeti, S.; Németh, B.; Tinya, F.; and Ódor, P. 2009: The effects of stand structure on ground-floor bryophyte assemblages in temperate mixed forests. Biodiversity and Conservation, 18: 2223–2241. DOI: 10.1007/s10531-009-9586-6
24.	Németh Cs. 2008: Adatok a Súri-Bakonyalja, a Bakony és a Vértes mohaflórájához. Flora Pannonica, 6: 79–87.
25.	Orbán S. 1995: Mohák szerepe az erdei társulásokban, társulások értékelése mohaflórájuk alapján. Tilia, 1: 185–198.
26.	Orbán S. és Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 518 p.
27.	Ódor P. 2000: A Kékes Észak Erdőrezervátum mohaflórája és mohavegetációjának jellemzése. Kitaibelia, 5: 115–123.
28.	Ódor, P.; Heilmann-Clausen, J.; Christensen, M.; Aude, E.; van Dort, K. W.; Piltaver, A.; Siller, I.; Veerkamp, M.T.; Walleyn, R.; Standovár, T.; van Hees, A. F. M.; Kosec, J.; Matocec, N.; Kraigher, H. and Grebenc, T. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation, 131: 58–71. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.02.004
29.	Ódor, P. and Standovár, T. 2001: Richness of bryophyte vegetation in near-natural and managed beech stands: the effects of management-induced differences in dead wood. Ecological Bulletins, 49: 219–229.
30.	Ódor P.; Szurdoki E. és Tóth Z. 2002: Az Őrség és a Vendvidék főbb élőhelyeinek moha-vegetációja és flórája. Kanitzia, 10: 15–60.
31.	Ódor, P. and van Hees, A. F. M. 2004: Preferences of dead wood inhabiting bryophytes for decay stage, log size and habitat types in Hungarian beech forests. Journal of Bryology, 26: 79–95. DOI: 10.1179/037366804225021038
32.	Papp, B.; Erzberger, P.; Ódor, P.; Hock, Zs.; Szövényi, P.; Szurdoki, E. and Tóth, Z. 2010: Updated checklist and redlist of hungarian bryophytes. Studia Botanica Hungarica, 41: 31–59.
33.	Pócs, T.; Domonkosné-Nagy, É.; Pócsné-Gelencsér, I. és Vida, G. 1958: Vegetations-stundien im Őrség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 124 pp.+Mellékletek és térképek.
34.	Simon T. 1970: Bryocönológiai és ökológiai adatok a Zempléni-hegységből. Botanikai Közlemények, 57: 31–43.
35.	Simon T. 1971: Mohagazdag szilikátszikla gyepek a Zempléni-hegységben. Botanikai Közlemények. 58: 33–45.
36.	Smith, A. J. E. 1990: The liverworts of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 362 p.
37.	Smith, A. J. E. 2004: The mossflora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 p. DOI: 10.1017/CBO9780511541858
38.	Standovár, T.; Ódor, P.; Aszalós, R. and Gálhidy, L. 2006: Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology, 7: 199–209. DOI: 10.1556/comec.7.2006.2.7
39.	Strazdina, L. 2010: Bryophyte community composition on an island of Lake Cieceres, Latvia: dependence on forest stand and substrate properties. Environmental and Experimental Biology, 8: 49–58.
40.	Szövényi P.; Galambos I. és Hock Zs. 2001: A Soproni-hegység mohaflórája. Tilia, 10: 5–180.
41.	Szűcs P. 2007: Dunaalmás és Neszmély környékének mohaflórája. Botanikai Közlemények, 94(1–2): 91–115. full text
42.	Szűcs P. 2008: A Bockerek-erdő mohái. In: Bartha D és Vidéki R. (szerk.): A Bockerek-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza-Sopron, 99–103.

Aude, E. and Poulsen, R. S. 2000: Influence of management on the species composition of epiphytic cryptogams in Danish Fagus forests. Applied Vegetation Science, 3: 81–88. DOI: 10.2307/1478921

Augusto, L.; Dupouey, J-L. and Ranger, J. 2003: Effects of tree species on understory vegetation and environmental conditions in temperate forests. Annals of Forest Science, 60: 823–831. DOI: 10.1051/forest:2003077

Bartha D. 2001: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. WWF Füzetek, 18: 1–35.

Bartha D.; Kevey B.; Morschhauser T. és Pócs T. 1995: Hazai erdőtársulásaink. Tilia, 1: 8–85.

Boros Á. 1944: Adatok a vendvidéki erdei fenyvesek és tőzegmohalápok növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények, 41(3–5): 96–101.

Boros Á. 1953: A Gerecse hegység növényföldrajza. Földrajzi Értesítő, 2: 470–484.

Boros Á. 1959: A Mezőföld növényföldrajza. In: Ádám, L.; Marosi, S. és Szilárd, J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 365–383.

Boros Á. 1964: Mohák. In: Soó, R. (szerk.): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 353–510.

Boros Á. 1968: Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 p.

Bölöni J.; Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.

Brunet, J.; Fritz, Ö. and Richnau, G. 2010: Biodiversity in European beech forests – a review with recommendations for sustainable forest management. Ecological Bulletins, 53: 77–94.

Debreczy Zs. 1968: A mohafajok szerepe a Balaton-felvidék egy területének vegetációs szukcessziójában. Fragmenta Botanica, 6(1–4): 59–66.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

Esseen, P. A.; Ehnström, B.; Ericson, L. and Sjöberg, K. 1997: Boreal forests. Ecological Bulletins, 46: 16–47.

Friedel, A.; Oheimb; G. V.; Dengler, J. and Hardtle, W. 2006: Species diversity and species composition of epiphytic bryophytes and lichens – a comparison of managed and unmanaged beech forests in NE Germany. Feddes Repertorium, 177: 172–185. DOI: 10.1002/fedr.200511084

Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája (Paleozoikum I.). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 325 p.

Gustafsson, L.; Fiskesjoe, A.; Hallingbäck, T.; Ingelög, T. and Pettersson, B. 1992: Semi-natural deciduous broadleaved woods in southern Sweden – habitat factors of importance to some bryophyte species. Biological Conservation, 59: 175–181. DOI: 10.1016/0006-3207(92)90579-c

Humphrey, J.; Ferris, R.; Jukes, M. and Peace, A. 2000: Biodiversity in Planted Forests. Manuscript, 10 p.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia, 14: 1–488.

Király G. (szerk.) 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica, 2: 1–89.

Lewinsky-Haapasaari, J. 1995: Illustrierter Bestimmungsschlüssel zu den europäischen Orthotrichum-Arten. Meylania, 9: 3–57.

Márialigeti S. 2007: Faállomány- és egyéb környezeti változók hatása a mohavegetációra az őrségi erdőkben. Szakdolgozat, ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 54. p.

Márialigeti, S.; Németh, B.; Tinya, F.; and Ódor, P. 2009: The effects of stand structure on ground-floor bryophyte assemblages in temperate mixed forests. Biodiversity and Conservation, 18: 2223–2241. DOI: 10.1007/s10531-009-9586-6

Németh Cs. 2008: Adatok a Súri-Bakonyalja, a Bakony és a Vértes mohaflórájához. Flora Pannonica, 6: 79–87.

Orbán S. 1995: Mohák szerepe az erdei társulásokban, társulások értékelése mohaflórájuk alapján. Tilia, 1: 185–198.

Orbán S. és Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 518 p.

Ódor P. 2000: A Kékes Észak Erdőrezervátum mohaflórája és mohavegetációjának jellemzése. Kitaibelia, 5: 115–123.

Ódor, P.; Heilmann-Clausen, J.; Christensen, M.; Aude, E.; van Dort, K. W.; Piltaver, A.; Siller, I.; Veerkamp, M.T.; Walleyn, R.; Standovár, T.; van Hees, A. F. M.; Kosec, J.; Matocec, N.; Kraigher, H. and Grebenc, T. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation, 131: 58–71. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.02.004

Ódor, P. and Standovár, T. 2001: Richness of bryophyte vegetation in near-natural and managed beech stands: the effects of management-induced differences in dead wood. Ecological Bulletins, 49: 219–229.

Ódor P.; Szurdoki E. és Tóth Z. 2002: Az Őrség és a Vendvidék főbb élőhelyeinek moha-vegetációja és flórája. Kanitzia, 10: 15–60.

Ódor, P. and van Hees, A. F. M. 2004: Preferences of dead wood inhabiting bryophytes for decay stage, log size and habitat types in Hungarian beech forests. Journal of Bryology, 26: 79–95. DOI: 10.1179/037366804225021038

Papp, B.; Erzberger, P.; Ódor, P.; Hock, Zs.; Szövényi, P.; Szurdoki, E. and Tóth, Z. 2010: Updated checklist and redlist of hungarian bryophytes. Studia Botanica Hungarica, 41: 31–59.

Pócs, T.; Domonkosné-Nagy, É.; Pócsné-Gelencsér, I. és Vida, G. 1958: Vegetations-stundien im Őrség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 124 pp.+Mellékletek és térképek.

Simon T. 1970: Bryocönológiai és ökológiai adatok a Zempléni-hegységből. Botanikai Közlemények, 57: 31–43.

Simon T. 1971: Mohagazdag szilikátszikla gyepek a Zempléni-hegységben. Botanikai Közlemények. 58: 33–45.

Smith, A. J. E. 1990: The liverworts of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 362 p.

Smith, A. J. E. 2004: The mossflora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 p. DOI: 10.1017/CBO9780511541858

Standovár, T.; Ódor, P.; Aszalós, R. and Gálhidy, L. 2006: Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology, 7: 199–209. DOI: 10.1556/comec.7.2006.2.7

Strazdina, L. 2010: Bryophyte community composition on an island of Lake Cieceres, Latvia: dependence on forest stand and substrate properties. Environmental and Experimental Biology, 8: 49–58.

Szövényi P.; Galambos I. és Hock Zs. 2001: A Soproni-hegység mohaflórája. Tilia, 10: 5–180.

Szűcs P. 2007: Dunaalmás és Neszmély környékének mohaflórája. Botanikai Közlemények, 94(1–2): 91–115. full text

Szűcs P. 2008: A Bockerek-erdő mohái. In: Bartha D és Vidéki R. (szerk.): A Bockerek-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza-Sopron, 99–103.

Open Acces

For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

Cite this article as:

Szűcs, P. & Bidló, A. (2013): Comparison of bryophyte communities in Norway spruce (Picea abies) and beech (Fagus sylvatica) forest stands in Sopron Hills (NW-Hungary). Bulletin of Forestry Science, 3(1): 157-166. (in Hungarian)

previous article | next article

Volume 3, Issue 1
Pages: 157-166

First published:
28 June 2013

1.	Bidló, A., Szűcs, P., Horváth, A., Király, É., Németh, E. & Somogyi, Z. (2014): The effect of afforestations on the carbon stock of soil in Transdanubian Region (Hungary). Bulletin of Forestry Science, 4(2): 121-133.
2.	Bidló, A. & Horváth, A. (2018): Role of soils in climate change. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 57-71.
3.	Czimber, K., Mátyás, Cs., Bidló, A. & Gálos, B. (2018): Machine learning approximation of Járó-table (table of applicable targeted forest stands and their growth for each forest site). Bulletin of Forestry Science, 8(1): 93-103.
4.	Sass, V., Ódor, P. & Bidló, A. (2020): The effects of different forestry treatments on litter conditions in an oak-hornbeam forest. Bulletin of Forestry Science, 10(2): 69-82.