Role of soils in climate change

Bidló András; Horváth Adrienn

Bulletin of Forestry Science / Volume 8 / Issue 1 / Pages 57-71
previous article | next article

András Bidló & Adrienn Horváth

Correspondence

Correspondence: Bidló András

Postal address: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail: bidlo.andras[at]uni-sopron.hu

Abstract

Climate change will have a significant impact on forest cover of Hungary. Climate is one of the most important site factors therefore, it has a direct influence on forests. On the other hand, the climate has an indirect impact on the change of other site factors, such as hydrological and soil conditions. Some changes occur relatively fast, thus a significant change may happen during a single vegetation period. Some other factors need longer periods or hundred of years for transformation. During our research, we estimated the impact of climate change on soils. Soils not only create the foundations of human, animal and plant life but also have a very important role in regulation and production. Significant changes in soil-forming processes may emerge as a result of climate change. Along with the change in soil-forming processes, we also evaluated possible changes in the nutrient cycle of forest stands.
The appearance of changing site factors and the emergence of a new climate category – steppe – will determine new site type variants. To summarize, we described what kind of site type variants can be expected in the future and what kind of criteria are needed for a tree species proposal. It provides a good basis for a Decision Supporting System (DTR) which will facilitate the selection of tree species in the future.

Keywords: climate change, site change, tree species selection, soil

References34

1.	AESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) 2002: Magyarország Erdőállományai 2001. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
2.	Babos I., Horváthné Proszt S., Járó Z., Király L., Szodfridt I. & Tóth B. 1966: Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
3.	Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136. full text
4.	Bartus M., Farsang A., Szatmári J. & Barta K. 2013: Szélerózió becslése és modell alapú területhasználat optimalizáció a defláció veszélyeztetettség csökkentése érdekében, dél-alföldi mintaterületen. In: Dobos E., Bertóti R.D. & Szabóné Kele G. (eds): Talajvédelem – Talajtan a Mezőgazdaság, a Vidékfejlesztés és a Környezetgazdálkodás Szolgálatában. (Különszám: Talajtani Vándorgyűlés, Miskolc, 2012. augusztus 23-25.).Talajvédelmi Alapítvány, Magyar Talajtani Társaság és Miskolci Egyetem Földrajz Intézet, Miskolc, 57–66.
5.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. & Somogyi Z. 2014: Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 121–133. full text
6.	Bidló A., Novák T.J., Brúnó B. & Horváth A. 2018: Peat transformation as a response on environmental changes under swampy alder forest. Geophysical Research Abstracts 20: EGU2018-17143.
7.	Bircher N., Calleret M., Zingem A. & Bugmann H. 2016: Potenziele Grundflächeveränderungen auf Bestandesebene im Klimawandel. In: Pluess A.R., Brang P. & Augustin S. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien.
8.	Blum W.E.H. 2007: Bodenkunde in Stichworten, Berlin-Stuttgart.
9.	Borken W. & Matzner E. 2009: Reappraisal of drying and wetting effects on C and N mineralization and fluxes in soils. Global Change Biology 15(4): 808–824. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2008.01681.x
10.	Csáki P., Szinetár M.M., Herceg A., Kalicz P. & Gribovszki Z. 2018. Climate change impacts on the water balance – case studies in Hungarian watersheds. Időjárás 122(1): 81–99. DOI: 10.28974/idojaras.2018.1.6
11.	EU (Europäische Kommission) 2011: Boden: Der verborgene Teil des Klimazyklus – Luxemburg. Amt für Veröffentlichungen der Europäischen Union. DOI: 10.2779/30430
12.	Führer E., Czupy Gy., Kocsisné Antal J. & Jagodics A. 2011: Gyökérvizsgálatok bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes és cseres faállományban. Agrokémia és Talajtan 60(1): 103–118.
13.	Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. & Jagodics A. 2014: Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 109–119. full text
14.	Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text
15.	Jankó F. 2013: Elfeledett viták az alföldi erdősítés és vízrendezés éghajlati hatásairól. Földrajzi Közlemények 137(1): 51–63.
16.	Jolly W.M., Dobbertin M., Zimmermann N.E. & Reichstein M. 2005: Divergent vegetation growth responses to the 2003 heat wave in the Swiss Alps. Geophysical Research Letters 32: L18409. DOI: 10.1029/2005GL023252
17.	Keresztesi B. 1971: Magyar Erdők. Akadémiai Kiadó, Budapest.
18.	Koch D. 2010: Langzeit-Entwicklung der Bodentemperaturen in verschiedenen Naturräumen Nodrhein-Westfalens. Diplomaerbeit, Geographisches Institut der Universität zu Köln.
19.	Kort J. 1988: Benefits of Windbreaks to Field and Forage Crops. Agriculture, Ecosystems and Environment, 22-23: 165–190. DOI: 10.1016/0167-8809(88)90017-5
20.	Larcher W. (eds): Ökophysiologie der Pflanzen. Ulmer Verlag, Stuttgart.
21.	Lóki J., Rajkai K., Czyz E.A., Dexter A.R., Diaz-Pereira E., Dumitriu E., et al. 2005: SIDASS project: Part4. Wind erodibility of cultivated soils in north-east Hungary. Soil and Tillage Research 82(1): 39–46. DOI: 10.1016/j.still.2005.01.006
22.	Magyar L. 1993: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái c. konferencia előadása: Hogyan érintik a hátság erdőgazdálkodását a vízgazdálkodási problémák? Erdészeti Lapok 128(7-8): 211–213. full text
23.	Margóczi K., Rakonczai J., Barna Gy. & Majláth I. 2009: Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán. CRISICUM: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszakos kiadványa 5: 71–83.
24.	Pretzsch H., Biber P., Schütze G., Kemmerer J. & Uhl E. 2018: Wood density reduced while wood volume growth accelerated in Central European forests since 1870. Forest Ecology and Management 429: 589–616. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.07.045
25.	Rohner B., Braun S., Weber P. & Thürig E. 2016. Wachstum von Einzelbäumen: das Klima als Baustein im komplexen Wirkungsgefüge. In: Pluess A.R., Augustin S. & Brang P. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien. 137–155.
26.	Schachtschabel P., Blume H.P., Hartge K.H. & Schwertmann U. 1982: Lehrbuch der Bodenkunde. Ferdinad Erike Verlag, Stuttgart.
27.	Somogyi Z., Bidló A., Csiha I. & Illés G. 2013: Country-level carbon balance of forest soils: a country-specific model based on case studies in Hungary. European Jounal of Forest Research 132(5-6): 825–840. DOI: 10.1007/s10342-013-0718-x
28.	Stefanovits P., Fülep Gy. & Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
29.	Sutton M.A., Howard C.M., Erisman J.W., Billen G., Bleeker A., Grennfelt P., et al. 2011: The European Nitrogen Assessment Sources, Effects and Policy Perspectives. Cambridge University Press.
30.	Szodfridt I. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
31.	Szodfridt I. 1994. Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna-Tisza közi homokhátságon. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba, 59–67.
32.	Tóth T., Kuti L., Kabos S. & Pásztor L. 2001: Az alföldi szikes talajok elterjedését meghatározó agrogeológiai tényezok térinformatikai elemzése 1:500 000 méretarányban. In: Dormány G., Kovács F., Péti M. & Rakonczai J. (eds): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén: A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szeged, 2001.10.25-27. Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.
33.	Tóth T. & Szendrei G. 2006: A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése. In: Szendrei G. & Tóth T. (eds): A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Topographia Mineralogica Hungariae, IX.) Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 7–20.
34.	Zentay T. (eds) 1989: A szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek módszereinek feltárása Csongrád-megye homokterületein. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Kiadványai, Szeged.

AESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) 2002: Magyarország Erdőállományai 2001. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Babos I., Horváthné Proszt S., Járó Z., Király L., Szodfridt I. & Tóth B. 1966: Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136. full text

Bartus M., Farsang A., Szatmári J. & Barta K. 2013: Szélerózió becslése és modell alapú területhasználat optimalizáció a defláció veszélyeztetettség csökkentése érdekében, dél-alföldi mintaterületen. In: Dobos E., Bertóti R.D. & Szabóné Kele G. (eds): Talajvédelem – Talajtan a Mezőgazdaság, a Vidékfejlesztés és a Környezetgazdálkodás Szolgálatában. (Különszám: Talajtani Vándorgyűlés, Miskolc, 2012. augusztus 23-25.).Talajvédelmi Alapítvány, Magyar Talajtani Társaság és Miskolci Egyetem Földrajz Intézet, Miskolc, 57–66.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. & Somogyi Z. 2014: Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 121–133. full text

Bidló A., Novák T.J., Brúnó B. & Horváth A. 2018: Peat transformation as a response on environmental changes under swampy alder forest. Geophysical Research Abstracts 20: EGU2018-17143.

Bircher N., Calleret M., Zingem A. & Bugmann H. 2016: Potenziele Grundflächeveränderungen auf Bestandesebene im Klimawandel. In: Pluess A.R., Brang P. & Augustin S. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien.

Blum W.E.H. 2007: Bodenkunde in Stichworten, Berlin-Stuttgart.

Borken W. & Matzner E. 2009: Reappraisal of drying and wetting effects on C and N mineralization and fluxes in soils. Global Change Biology 15(4): 808–824. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2008.01681.x

Csáki P., Szinetár M.M., Herceg A., Kalicz P. & Gribovszki Z. 2018. Climate change impacts on the water balance – case studies in Hungarian watersheds. Időjárás 122(1): 81–99. DOI: 10.28974/idojaras.2018.1.6

EU (Europäische Kommission) 2011: Boden: Der verborgene Teil des Klimazyklus – Luxemburg. Amt für Veröffentlichungen der Europäischen Union. DOI: 10.2779/30430

Führer E., Czupy Gy., Kocsisné Antal J. & Jagodics A. 2011: Gyökérvizsgálatok bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes és cseres faállományban. Agrokémia és Talajtan 60(1): 103–118.

Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. & Jagodics A. 2014: Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 109–119. full text

Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text

Jankó F. 2013: Elfeledett viták az alföldi erdősítés és vízrendezés éghajlati hatásairól. Földrajzi Közlemények 137(1): 51–63.

Jolly W.M., Dobbertin M., Zimmermann N.E. & Reichstein M. 2005: Divergent vegetation growth responses to the 2003 heat wave in the Swiss Alps. Geophysical Research Letters 32: L18409. DOI: 10.1029/2005GL023252

Keresztesi B. 1971: Magyar Erdők. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Koch D. 2010: Langzeit-Entwicklung der Bodentemperaturen in verschiedenen Naturräumen Nodrhein-Westfalens. Diplomaerbeit, Geographisches Institut der Universität zu Köln.

Kort J. 1988: Benefits of Windbreaks to Field and Forage Crops. Agriculture, Ecosystems and Environment, 22-23: 165–190. DOI: 10.1016/0167-8809(88)90017-5

Larcher W. (eds): Ökophysiologie der Pflanzen. Ulmer Verlag, Stuttgart.

Lóki J., Rajkai K., Czyz E.A., Dexter A.R., Diaz-Pereira E., Dumitriu E., et al. 2005: SIDASS project: Part4. Wind erodibility of cultivated soils in north-east Hungary. Soil and Tillage Research 82(1): 39–46. DOI: 10.1016/j.still.2005.01.006

Magyar L. 1993: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái c. konferencia előadása: Hogyan érintik a hátság erdőgazdálkodását a vízgazdálkodási problémák? Erdészeti Lapok 128(7-8): 211–213. full text

Margóczi K., Rakonczai J., Barna Gy. & Majláth I. 2009: Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán. CRISICUM: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszakos kiadványa 5: 71–83.

Pretzsch H., Biber P., Schütze G., Kemmerer J. & Uhl E. 2018: Wood density reduced while wood volume growth accelerated in Central European forests since 1870. Forest Ecology and Management 429: 589–616. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.07.045

Rohner B., Braun S., Weber P. & Thürig E. 2016. Wachstum von Einzelbäumen: das Klima als Baustein im komplexen Wirkungsgefüge. In: Pluess A.R., Augustin S. & Brang P. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien. 137–155.

Schachtschabel P., Blume H.P., Hartge K.H. & Schwertmann U. 1982: Lehrbuch der Bodenkunde. Ferdinad Erike Verlag, Stuttgart.

Somogyi Z., Bidló A., Csiha I. & Illés G. 2013: Country-level carbon balance of forest soils: a country-specific model based on case studies in Hungary. European Jounal of Forest Research 132(5-6): 825–840. DOI: 10.1007/s10342-013-0718-x

Stefanovits P., Fülep Gy. & Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Sutton M.A., Howard C.M., Erisman J.W., Billen G., Bleeker A., Grennfelt P., et al. 2011: The European Nitrogen Assessment Sources, Effects and Policy Perspectives. Cambridge University Press.

Szodfridt I. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Szodfridt I. 1994. Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna-Tisza közi homokhátságon. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba, 59–67.

Tóth T., Kuti L., Kabos S. & Pásztor L. 2001: Az alföldi szikes talajok elterjedését meghatározó agrogeológiai tényezok térinformatikai elemzése 1:500 000 méretarányban. In: Dormány G., Kovács F., Péti M. & Rakonczai J. (eds): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén: A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szeged, 2001.10.25-27. Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.

Tóth T. & Szendrei G. 2006: A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése. In: Szendrei G. & Tóth T. (eds): A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Topographia Mineralogica Hungariae, IX.) Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 7–20.

Zentay T. (eds) 1989: A szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek módszereinek feltárása Csongrád-megye homokterületein. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Kiadványai, Szeged.

Open Acces

For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

Cite this article as:

Bidló, A. & Horváth, A. (2018): Role of soils in climate change. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 57-71. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2018.004

previous article | next article

Volume 8, Issue 1
Pages: 57-71

DOI: 10.17164/EK.2018.004

First published:
1 June 2018

More articles
by this authors

Related content in the Bulletin of Forestry Science*

1.	Rusvai, K. & Czóbel, Sz. (2021): Weed invasion of bait sites in the Mátra Landscape Protection Area. Bulletin of Forestry Science, 11(1): 69-79.
2.	Kottek, P. & Király, É. (2019): Climate change can be detected in the national forestry database. Bulletin of Forestry Science, 9(1): 7-18.
3.	Illés, G., Kollár, T., Veperdi, G. & Führer, E. (2014): Forests’ yield and height growth dependence on site conditions in County Zala Hungary. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 77-89.
4.	Kovács, G., Illés, G., Mészáros, D., Szabó, O., Vigh, A. & Heil, B. (2012): Evaluation of changes of site parameters in the Noszlop forest district. Bulletin of Forestry Science, 2(1): 47-60.

Rusvai, K. & Czóbel, Sz. (2021): Weed invasion of bait sites in the Mátra Landscape Protection Area. Bulletin of Forestry Science, 11(1): 69-79.

Kottek, P. & Király, É. (2019): Climate change can be detected in the national forestry database. Bulletin of Forestry Science, 9(1): 7-18.

Illés, G., Kollár, T., Veperdi, G. & Führer, E. (2014): Forests’ yield and height growth dependence on site conditions in County Zala Hungary. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 77-89.

Kovács, G., Illés, G., Mészáros, D., Szabó, O., Vigh, A. & Heil, B. (2012): Evaluation of changes of site parameters in the Noszlop forest district. Bulletin of Forestry Science, 2(1): 47-60.

More articles by this authors in the Bulletin of Forestry Science

1.	Szűcs, P. & Bidló, A. (2013): Comparison of bryophyte communities in Norway spruce (Picea abies) and beech (Fagus sylvatica) forest stands in Sopron Hills (NW-Hungary). Bulletin of Forestry Science, 3(1): 157-166.
2.	Bidló, A., Szűcs, P., Horváth, A., Király, É., Németh, E. & Somogyi, Z. (2014): The effect of afforestations on the carbon stock of soil in Transdanubian Region (Hungary). Bulletin of Forestry Science, 4(2): 121-133.
3.	Czimber, K., Mátyás, Cs., Bidló, A. & Gálos, B. (2018): Machine learning approximation of Járó-table (table of applicable targeted forest stands and their growth for each forest site). Bulletin of Forestry Science, 8(1): 93-103.
4.	Sass, V., Ódor, P. & Bidló, A. (2020): The effects of different forestry treatments on litter conditions in an oak-hornbeam forest. Bulletin of Forestry Science, 10(2): 69-82.
5.	Berki, I., Móricz, N., Rasztovits, E., Gulyás, K., Garamszegi, B., Horváth, A., Balázs, P. & Lakatos, B. (2018): Mortality and accelerating growth in sessile oak sites. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 119-130.
6.	Polgár, A., Pécsinger, J., Horváth, A., Szakálosné, M. K., Horváth, A. L., Rumpf, J. & Kovács, Z. (2018): Carbon footprint and predicted climate risk of forest technologies. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 227-245.

Szűcs, P. & Bidló, A. (2013): Comparison of bryophyte communities in Norway spruce (Picea abies) and beech (Fagus sylvatica) forest stands in Sopron Hills (NW-Hungary). Bulletin of Forestry Science, 3(1): 157-166.

Bidló, A., Szűcs, P., Horváth, A., Király, É., Németh, E. & Somogyi, Z. (2014): The effect of afforestations on the carbon stock of soil in Transdanubian Region (Hungary). Bulletin of Forestry Science, 4(2): 121-133.

Czimber, K., Mátyás, Cs., Bidló, A. & Gálos, B. (2018): Machine learning approximation of Járó-table (table of applicable targeted forest stands and their growth for each forest site). Bulletin of Forestry Science, 8(1): 93-103.

Sass, V., Ódor, P. & Bidló, A. (2020): The effects of different forestry treatments on litter conditions in an oak-hornbeam forest. Bulletin of Forestry Science, 10(2): 69-82.

Berki, I., Móricz, N., Rasztovits, E., Gulyás, K., Garamszegi, B., Horváth, A., Balázs, P. & Lakatos, B. (2018): Mortality and accelerating growth in sessile oak sites. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 119-130.

Polgár, A., Pécsinger, J., Horváth, A., Szakálosné, M. K., Horváth, A. L., Rumpf, J. & Kovács, Z. (2018): Carbon footprint and predicted climate risk of forest technologies. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 227-245.

* Automatically generated recommendations based on the occurrence of keywords given by authors in the titles and abstracts of other articles. For more detailed search please use the manual search.