Erdészettudományi Közlemények / 2. évfolyam / 1. szám / 151-162. oldal
előző | következő

Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján

Frank Norbert és Takács Viktor

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Frank Norbert

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: frank[at]emk.nyme.hu

Kivonat

Az erdősávok elemzésével bizonyíték gyűjthető létjogosultságukra; többcélúságuk kedvező hatású a környezetükre, az életközösségekre és a tájra is. Nemcsak mint rendszert kell őket minősíteni, hanem elemeiket is, így az erdősávok alapvető céljából – szélsebesség-csökkentés – kiindulva, áttörtségük számszerű osztályozása nélkülözhetetlen a fenntartásuk indoklásához. A tervezett és kivitelezett szerkezethez képest a változó környezeti feltételek miatt a telepítési hálózat, az alkalmazott fafaj és a szegélyzónák is igényelnek módosításokat, hogy a kívánt szélsebesség-csökkentő hatás érvényesüljön, illetve a hófogó lerakási zóna megfelelő távolságban legyen. Modellezés során részleteket ragadunk ki az áramlási rendszerből, így számos tényező – pl. a helyi körülmények és a meteorológiai viszonyok - eltéréseket okozhat. A szélirány néhány fokos eltérése is relatív szerkezetváltozást és szélsebesség-változást okoz csakúgy, mint a felszín tagoltsága. Kutatásunk célja olyan módszer és mérőszám kialakítása, amely objektíven segíti az erdősáv hosszú távú fenntartását és a védelmi szerep fejlesztését. Vizsgálataink alapján ha a szélvédett oldal és a szélnek kitett oldal porozitásának hányadosa 1,6-5 intervallumban található, akkor jó szerkezetű erdősávról beszélhetünk. A korábban használt áttörtségi tényező helyett egyszerűen és pontosan meghatározható mérőszámokat kapunk az erdősávok jellemzésére. Míg az áttörtségi tényező – az erdősáv előtt és az azt követő – szélmérések alapján számított érték, addig a porozitás a törzstér sűrűségének változásait is figyelembe veszi.

Kulcsszavak: erdősáv, áttörtség, szélsebesség, porozitás, modellezés

Hivatkozott irodalom17

  • Abràmoff, M. D. and Ram, S. J. 2004: Image Processing with ImageJ. Biophotonics International, Laurin Publishing Co. Inc. (2012-03-12)
  • Csornai G. és Dalia O. 1995: Távérzékelés. EFE FFFK, Székesfehérvár, 66-89.
  • Czimber K. 1997: Geoinformatika. Soproni Egyetem, Sopron, 44-65.
  • Danszky I. 1972: Erdőművelés I. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 420-448.
  • Dobos T. 1972: Erdészeti tájrendezés és környezetvédelem B. kötet. EFE jegyzet, Sopron, 47-49.
  • Ferreira, T. and Rasband, W. 2011: ImageJ User Guide. (2012-03-12)
  • Gál J. 1961: Az erdősávok hatása a szél sebességére. Erdészettudományi Közlemények, 2: 5-20.
  • Gál J. és Káldy J. 1977: Erdősítés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Keresztesi, B. 1991: Forestry in Hungary 1920-1985. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Lajos T. 2004: Az áramlástan alapjai. Műegyetemi Kiadó, Budapest.
  • Magyarország erdőállományai 2001. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
  • Reinking, L. 2007: Examples of Image Analysis Using ImageJ. Department of Biology, Millersville University (2012-03-12)
  • Takács V. 2004: A sopronhorpácsi mezővédő erdősávrendszer állapotfelmérése, a további hasznosítás lehetőségeinek vizsgálata. Erdészeti Lapok, 139(4): 127-130. Teljes szöveg
  • Takács V. 2008: Útfásítások közlekedésbiztonsági vizsgálata a Sopron-Fertőd kistérség területén. PhD értekezés, NymE EMK, Sopron: 108-140. Teljes szöveg
  • Takács, V. and Frank, N. 2004: From forest livestock-keeping to multipurpose shelterbelts; Traditions, resources and potential in the relation of Hungarian forest-management and agriculture. SSM International Congress, Lugo (Spain).
  • Takács, V. and Frank, N. 2005: Shelterbelts ensure the multifunctionality on cultivated fields and diversify the landscape of Small Hungarian Plain. Multifunctionality of Landscapes - Analysis, Evaluation, and Decision Support, Justus-Liebig-University Giessen (Germany).
  • Takács, V. and Frank N. 2008: The tradition, recources and potential of forest growing and multipurpuse shelterbelts in Hungary. In: Rigueiro-Rodróguez A., McAdam J., Mosquera-Losada M.R. (eds.): Agroforestry in Europe. Advances in Agroforestry, vol 6. Springer, Dordrecht, 415-433. DOI: 10.1007/978-1-4020-8272-6_21

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.

    2. évfolyam 1. szám,
    151-162. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2012. szeptember 3.

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    8

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
  • Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.
  • Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
  • Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.
  • Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.
  • Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
  • Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
    (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.
  • Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.