Nyírségi akácosok táji fatermési táblája

Rédei Károly; Csiha Imre; Keserű Zsolt; Kamandiné Végh Ágnes; Rásó János

Erdészettudományi Közlemények / 1. évfolyam / 1. szám / 115-124. oldal
előző | következő

Rédei Károly, Csiha Imre, Keserű Zsolt, Kamandiné Végh Ágnes és Rásó János

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Rédei Károly

Cím: H-4150 Püspökladány, Farkassziget 3.

e-mail cím: redei.karoly[at]t-online.hu

Kivonat

Magyarországon az akác (Robinia pseudoacacia L.) a legfontosabb állományalkotó exóta lombos fafaj. Kedvező termesztéstechnológiai tulajdonságai, valamint fájának egyre bővülő felhasználási lehetőségei révén jelenlegi területe hazánkban megközelíti a 420 ezer hektárt. Termesztési körzetei közül meghatározó jelentőségű a Nyírség erdészeti táj, ahol mintegy 23 000 ha akácos tenyészik. Növekedési menetük és fatermésük mind pontosabb meghatározására készült el a kísérleti parcellák faállomány-felvételére épülő táji numerikus fatermési tábla, amely a táji erdészet-politikai irányelvek indoklásánál is előnyösen hasznosítható.

Kulcsszavak: fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), táji fatermési tábla, Nyírség (ÉK-Magyarország)

Hivatkozott irodalom15

1.	Birlanescu, E. 1977: Cercetari privind ameliorarea salcamului (Robinia pseudoacacia L.). Studii si cercatari Silvicultura, Bucuresti. 3: 441–453.
2.	Bridgen, M.R. 1992: Plantation silviculture of black locust. In Hanover, J.W., Plesko, S. (eds). Black locust: Biology, Culture and Utilization. Proceedings.Michigan State University, USA. 21–32.
3.	Fekete Z. 1937: Akác fatermési táblák a Magyar Alföld számára. Sopron.
4.	Fekete Z. 1960: Akácosok újrafelvételének eredményei. Erdészeti Kutatások, (56): 3–43.
5.	Keresztesi B. 1986: Az akác termesztése rövid vágásfordulóban. Erdészeti Kutatások, (78): 15–28.
6.	Kohán S. 2007: Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L.) prirozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslo-venskej níziny. Lesnícky casopis – Forestry Journal (53): 107–116.
7.	Park, Y.G. 1996: The prospects for the utilisation of Robinia pseudoacacia in Korea. Kor. J. Apicult. (11): 25–57.
8.	Rédei K. 1984: Akácosok fatermése. ERTI Kutatási jelentés. Kecskemét.
9.	Rédei K. és Gál J. 1985: Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások, (76–77): 195–203.
10.	Rédei K. 1995: A növedékfokozó gyérítések hatása az akácosok (Robinia pseudoacacia L.) hozam- és értékváltozására. Erdészeti Kutatások, (85): 79–90.
11.	Rédei K. 1997: The Effect of Regeneration Methods on the Yield of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands in Hungary. Silva Lusitana, 5(1): 71–77.
12.	Rédei K. 2005: A gyökérsarjról történő akác-felújítási mód megválasztásának fatermési kritériumai. Erdészeti Lapok. CXL. (11): 324–325. Teljes szöveg
13.	Rédei K. 2006: Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest.
14.	Rédei K. and Meilby H. 2009: Effect of Thinning on the Diameter Increment in Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands. Acta Silvatica and Lignaria Hungarica, (5): 63–74. Teljes szöveg
15.	Sopp L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Birlanescu, E. 1977: Cercetari privind ameliorarea salcamului (Robinia pseudoacacia L.). Studii si cercatari Silvicultura, Bucuresti. 3: 441–453.

Bridgen, M.R. 1992: Plantation silviculture of black locust. In Hanover, J.W., Plesko, S. (eds). Black locust: Biology, Culture and Utilization. Proceedings.Michigan State University, USA. 21–32.

Fekete Z. 1937: Akác fatermési táblák a Magyar Alföld számára. Sopron.

Fekete Z. 1960: Akácosok újrafelvételének eredményei. Erdészeti Kutatások, (56): 3–43.

Keresztesi B. 1986: Az akác termesztése rövid vágásfordulóban. Erdészeti Kutatások, (78): 15–28.

Kohán S. 2007: Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L.) prirozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslo-venskej níziny. Lesnícky casopis – Forestry Journal (53): 107–116.

Park, Y.G. 1996: The prospects for the utilisation of Robinia pseudoacacia in Korea. Kor. J. Apicult. (11): 25–57.

Rédei K. 1984: Akácosok fatermése. ERTI Kutatási jelentés. Kecskemét.

Rédei K. és Gál J. 1985: Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások, (76–77): 195–203.

Rédei K. 1995: A növedékfokozó gyérítések hatása az akácosok (Robinia pseudoacacia L.) hozam- és értékváltozására. Erdészeti Kutatások, (85): 79–90.

Rédei K. 1997: The Effect of Regeneration Methods on the Yield of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands in Hungary. Silva Lusitana, 5(1): 71–77.

Rédei K. 2005: A gyökérsarjról történő akác-felújítási mód megválasztásának fatermési kritériumai. Erdészeti Lapok. CXL. (11): 324–325. Teljes szöveg

Rédei K. 2006: Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest.

Rédei K. and Meilby H. 2009: Effect of Thinning on the Diameter Increment in Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands. Acta Silvatica and Lignaria Hungarica, (5): 63–74. Teljes szöveg

Sopp L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.

előző | következő

1. évfolyam 1. szám,
115-124. oldal

Közlésre elfogadva:
2011. szeptember 1.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Kollár T. (2023): Csertölgy (Quercus cerris) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 77-101.
2.	Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42.
3.	Kollár T. (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 5-29.
4.	Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
5.	Szanyi Sz., Molnár A., Kozák L., Szalárdi T., Varga Z., Tóth M. és Nagy A. (2019): Nyírségi Macroheterocera együttesek vizsgálata illatanyagcsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 51-68.
6.	Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
7.	Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
8.	Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.
9.	Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
10.	Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
11.	Csanády V. (2013): Erdészeti adathalmazok elemzése új függvénnyel. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 137-145.
12.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
13.	Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.
14.	Peszlen R. J. és Veperdi G. (2012): Az ezüsthárs fatermési táblájának módosítása. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 73-80.

Kollár T. (2023): Csertölgy (Quercus cerris) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 77-101.

Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42.

Kollár T. (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 5-29.

Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.

Szanyi Sz., Molnár A., Kozák L., Szalárdi T., Varga Z., Tóth M. és Nagy A. (2019): Nyírségi Macroheterocera együttesek vizsgálata illatanyagcsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 51-68.

Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.

Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.

Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.

Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.

Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.

Csanády V. (2013): Erdészeti adathalmazok elemzése új függvénnyel. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 137-145.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.

Peszlen R. J. és Veperdi G. (2012): Az ezüsthárs fatermési táblájának módosítása. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 73-80.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.
2.	Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.
3.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
4.	Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.

Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.

Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.