Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára

Zagyvai Gergely; Eredics Attila; Csiszár Ágnes; Korda Márton; Lengyel Attila; Tiborcz Viktor; Bartha Dénes

Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 197-210. oldal
előző | következő

Zagyvai Gergely, Eredics Attila, Csiszár Ágnes, Korda Márton, Lengyel Attila, Tiborcz Viktor és Bartha Dénes

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Zagyvai Gergely

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: zagyvai.gergely[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Különböző magyarországi erdőállomány-típusokban kialakított, 12 lék mikroklíma mérőhálózatának adatelemzése alapján lineáris összefüggést találtunk a lékméret és egyes napi meteorológiai paraméterek között. Az állományban és a lékekben mért adatok összevetése az Országos Meteorológiai Szolgálat legközelebbi meteorológiai állomásának adataival szintén szabályos eltéréseket mutat. Az eredmények lehetőséget kínálnak egyes klímaparaméterek, pl. napi maximum és minimum becslésére különböző méretű lékekben és a környező állományokban, a szabványos meteorológiai megfigyelések alapján. 109 lék esetében vizsgáltuk, hogy a lékek jellemzői hogyan állnak összefüggésben a fajdiverzitással. Arra is választ kerestünk, mennyire érzékenyek az újulat fajai a lékeken belüli mikroklíma grádiensekre. A lékek korának és méretének hatása az egyes szociális magatartás típusok szerint eltérő, a lékek formája az újulat fajgazdagságára hat. A FAI (Forest Aridity Index) és a diverzitást jellemző változók között pozitív összefüggés mutatható ki. Az újulat léken belüli pozícióját vizsgálva megállapítható, hogy az összesített fajszám, egyedszám és effektív fajszám a lékek közepén a legmagasabb. A lékek üdébb részeit jellegzetes mezofil fafajok újulatának megjelenése indikálja.

Kulcsszavak: mesterséges lék, mikroklíma, ökológiai grádiens, újulat, növényi diverzitás

Hivatkozott irodalom20

1.	Bartha D. & Puskás L. (eds) 2013: Silva naturalis Vol.1. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
2.	Borhidi A.1993: A Magyar Flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.
3.	Cade B.S. & Noon B.R. 2003: A gentle introduction to quantile regression for ecologists. Frontiers in Ecology and the Environment 1(8): 412–420. DOI: 10.2307/3868138
4.	Collins B.S., Dunneand K.P. & Pickett S.T.A. 1985: Responses of forest herbs to canopy gaps. In: Pickett S.T.A. & White P.S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Orlando, Florida, 217–234. DOI: 10.1016/b978-0-12-554520-4.50017-4
5.	Collins B.S. & Pickett S.T.A. 1987: Influence of canopy opening on the environment and herb-layer in a northern hardwoods forest. Vegetatio 70: 3–10. DOI: 10.1007/BF00040752
6.	Csépányi P. 2008: A tölgy és folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297. Teljes szöveg
7.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Tiborcz V., Süle P., Šporčič D., et al. 2014: Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 23–35. Teljes szöveg
8.	Eredics A. 2014: Mikroklimatikus viszonyok vizsgálata. In: Bartha D. & Puskás L. (eds): Silva naturalis Vol. 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 10–34.
9.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28. Teljes szöveg
10.	Gálhidy L. 2008: Az aljnövényzet fajösszetételének és tömegességének változásai középhegységi bükkösök mesterséges és széldöntés nyomán létrejövő lékjeiben. Doktori értekezés. ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.
11.	Hill M.O. 1973: Diversity and evenness: a unifying notation and its consequences. Ecology 54(2): 427–432. DOI: 10.2307/1934352
12.	Kenderes K., Tímár G., Ódor P., Bartha D., Standovár T., Bodonczi L., et al. 2007: A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre. Természetvédelmi Közlemények 13: 69–80.
13.	Kenderes K., Mihók B. & Standovár T. 2008: Thirty years of gap dynamics in a central european beech forest reserve. Forestry 81(1): 111–123. DOI: 10.1093/forestry/cpn001
14.	Minckler L.S. & Woerheide J.D. 1965: Reproduction of hardwoods 10 years after cutting as affected by site and opening size. Journal of Forestry 63: 103–107.
15.	Pärtel M., Zobel M., Zobel K. & van der Maarel E. 1996. The species pool and its relation to species richness: Evidence from Estonian plant communities. Oikos 75(1): 111–117. DOI: 10.2307/3546327
16.	Standovár T. 2006: Biológiai megfontolások az erdei életközösségek hatékony védelméhez. Magyar Tudomány 2006(6): 656–662.
17.	Tobisch T. & Standovár T. 2005: A comparison of vegetation patterns in the tree and herb layers of a hardwood forest. Community Ecology 6(1): 29–37. DOI: 10.1556/comec.6.2005.1.4
18.	Török A. 2000: Égtájorientált, erdőtípus-érzékeny természetes felújítási rendszer. Erdészeti Lapok 135: 170–171. Teljes szöveg
19.	NOAA NCEI 2017: National Oceanic and Atmospheric Administration, National Centers for Environmental Information. (letöltve: 2018. 08. 01.) Egyéb URL
20.	Scilab Enterprises 2012: Scilab: Free and Open Source software for numerical computation (OS, Version 5.XX) [Szoftver]. Egyéb URL

Bartha D. & Puskás L. (eds) 2013: Silva naturalis Vol.1. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.

Borhidi A.1993: A Magyar Flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.

Cade B.S. & Noon B.R. 2003: A gentle introduction to quantile regression for ecologists. Frontiers in Ecology and the Environment 1(8): 412–420. DOI: 10.2307/3868138

Collins B.S., Dunneand K.P. & Pickett S.T.A. 1985: Responses of forest herbs to canopy gaps. In: Pickett S.T.A. & White P.S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Orlando, Florida, 217–234. DOI: 10.1016/b978-0-12-554520-4.50017-4

Collins B.S. & Pickett S.T.A. 1987: Influence of canopy opening on the environment and herb-layer in a northern hardwoods forest. Vegetatio 70: 3–10. DOI: 10.1007/BF00040752

Csépányi P. 2008: A tölgy és folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297. Teljes szöveg

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Tiborcz V., Süle P., Šporčič D., et al. 2014: Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 23–35. Teljes szöveg

Eredics A. 2014: Mikroklimatikus viszonyok vizsgálata. In: Bartha D. & Puskás L. (eds): Silva naturalis Vol. 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 10–34.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28. Teljes szöveg

Gálhidy L. 2008: Az aljnövényzet fajösszetételének és tömegességének változásai középhegységi bükkösök mesterséges és széldöntés nyomán létrejövő lékjeiben. Doktori értekezés. ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.

Hill M.O. 1973: Diversity and evenness: a unifying notation and its consequences. Ecology 54(2): 427–432. DOI: 10.2307/1934352

Kenderes K., Tímár G., Ódor P., Bartha D., Standovár T., Bodonczi L., et al. 2007: A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre. Természetvédelmi Közlemények 13: 69–80.

Kenderes K., Mihók B. & Standovár T. 2008: Thirty years of gap dynamics in a central european beech forest reserve. Forestry 81(1): 111–123. DOI: 10.1093/forestry/cpn001

Minckler L.S. & Woerheide J.D. 1965: Reproduction of hardwoods 10 years after cutting as affected by site and opening size. Journal of Forestry 63: 103–107.

Pärtel M., Zobel M., Zobel K. & van der Maarel E. 1996. The species pool and its relation to species richness: Evidence from Estonian plant communities. Oikos 75(1): 111–117. DOI: 10.2307/3546327

Standovár T. 2006: Biológiai megfontolások az erdei életközösségek hatékony védelméhez. Magyar Tudomány 2006(6): 656–662.

Tobisch T. & Standovár T. 2005: A comparison of vegetation patterns in the tree and herb layers of a hardwood forest. Community Ecology 6(1): 29–37. DOI: 10.1556/comec.6.2005.1.4

Török A. 2000: Égtájorientált, erdőtípus-érzékeny természetes felújítási rendszer. Erdészeti Lapok 135: 170–171. Teljes szöveg

NOAA NCEI 2017: National Oceanic and Atmospheric Administration, National Centers for Environmental Information. (letöltve: 2018. 08. 01.) Egyéb URL

Scilab Enterprises 2012: Scilab: Free and Open Source software for numerical computation (OS, Version 5.XX) [Szoftver]. Egyéb URL

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210. DOI: 10.17164/EK.2018.012

előző | következő

8. évfolyam 1. szám,
197-210. oldal

DOI: 10.17164/EK.2018.012

Közlésre elfogadva:
2018. május 31.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Szmorad F. és Standovár T. (2023): Az erdei vadhatás és a természetes újulat térségi szintű vizsgálata az Északi-középhegységben. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 55-73.
2.	Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.
3.	Salamon-Albert É., Lőrincz P. és Csiszár Á. (2014): A fásszárú újulat ökofiziológiai válaszai cseres-tölgyes lékregenerációja során. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 83-94.
4.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
5.	Kollár T. (2013): Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 71-78.
6.	Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.
7.	Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

Szmorad F. és Standovár T. (2023): Az erdei vadhatás és a természetes újulat térségi szintű vizsgálata az Északi-középhegységben. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 55-73.

Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.

Salamon-Albert É., Lőrincz P. és Csiszár Á. (2014): A fásszárú újulat ökofiziológiai válaszai cseres-tölgyes lékregenerációja során. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 83-94.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Kollár T. (2013): Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 71-78.

Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.

Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2014): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 47-62.
2.	Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2016): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 115-125.
3.	Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.
4.	Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70.
5.	Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.
6.	Korda M., Ripka G., Hirka A. és Csóka Gy. (2022): Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 121-128.

Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2014): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 47-62.

Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2016): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 115-125.

Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.

Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70.

Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.

Korda M., Ripka G., Hirka A. és Csóka Gy. (2022): Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 121-128.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.