Talajok szerepe a klímaváltozásban

Bidló András; Horváth Adrienn

Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 57-71. oldal
előző | következő

Bidló András és Horváth Adrienn

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Bidló András

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: bidlo.andras[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A klímaváltozás jelentős hatással lesz erdőállományainkra. Ez a hatás egyrészt közvetlenül érvényesül, hiszen a klíma az egyik legfontosabb termőhelyi tényező, másrészt más termőhelyi tényezők, mint a hidrológiai- és a talajviszonyok megváltoztatásán keresztül. Utóbbiakban bekövetkező változások egy része viszonylag gyors, egyes esetekben akár egy vegetációs időszak alatt is jelentős változás történhet, más tényezők, hosszabb időszak, akár több száz év alatt jelentkezhetnek. Munkánkban felmértük, hogy a klimatikus változások milyen hatással lehetnek a talajokra. A klímaváltozás hatása elsősorban a talajképző folyamatok megváltozásán keresztül jelentkezhet, így ezek értékelésével mutattuk be a várható változásokat. A talajképző folyamatok megváltozása mellett, értékeltük az erdőállományok anyagforgalmában bekövetkező lehetséges változásokat is.
A termőhelyi tényezők megváltozása és az új – sztyep – klímakategória megjelenése új termőhely típus változatok megjelenését is magával vonzza. Munkánk második részében ismertetjük, hogy milyen termőhelytípus változatok megjelenésével számolhatunk, illetve ezekre milyen alapon adhatunk fafaj-javaslatot. A bevezetés alatt álló Döntés Támogató Rendszernek (DTR) megkönnyíti a jövőben alkalmazható fafajok kiválasztását.

Kulcsszavak: éghajlatváltozás, termőhelyváltozás, fafajválasztás, talaj

Hivatkozott irodalom34

1.	AESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) 2002: Magyarország Erdőállományai 2001. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
2.	Babos I., Horváthné Proszt S., Járó Z., Király L., Szodfridt I. & Tóth B. 1966: Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
3.	Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136. Teljes szöveg
4.	Bartus M., Farsang A., Szatmári J. & Barta K. 2013: Szélerózió becslése és modell alapú területhasználat optimalizáció a defláció veszélyeztetettség csökkentése érdekében, dél-alföldi mintaterületen. In: Dobos E., Bertóti R.D. & Szabóné Kele G. (eds): Talajvédelem – Talajtan a Mezőgazdaság, a Vidékfejlesztés és a Környezetgazdálkodás Szolgálatában. (Különszám: Talajtani Vándorgyűlés, Miskolc, 2012. augusztus 23-25.).Talajvédelmi Alapítvány, Magyar Talajtani Társaság és Miskolci Egyetem Földrajz Intézet, Miskolc, 57–66.
5.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. & Somogyi Z. 2014: Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 121–133. Teljes szöveg
6.	Bidló A., Novák T.J., Brúnó B. & Horváth A. 2018: Peat transformation as a response on environmental changes under swampy alder forest. Geophysical Research Abstracts 20: EGU2018-17143.
7.	Bircher N., Calleret M., Zingem A. & Bugmann H. 2016: Potenziele Grundflächeveränderungen auf Bestandesebene im Klimawandel. In: Pluess A.R., Brang P. & Augustin S. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien.
8.	Blum W.E.H. 2007: Bodenkunde in Stichworten, Berlin-Stuttgart.
9.	Borken W. & Matzner E. 2009: Reappraisal of drying and wetting effects on C and N mineralization and fluxes in soils. Global Change Biology 15(4): 808–824. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2008.01681.x
10.	Csáki P., Szinetár M.M., Herceg A., Kalicz P. & Gribovszki Z. 2018. Climate change impacts on the water balance – case studies in Hungarian watersheds. Időjárás 122(1): 81–99. DOI: 10.28974/idojaras.2018.1.6
11.	EU (Europäische Kommission) 2011: Boden: Der verborgene Teil des Klimazyklus – Luxemburg. Amt für Veröffentlichungen der Europäischen Union. DOI: 10.2779/30430
12.	Führer E., Czupy Gy., Kocsisné Antal J. & Jagodics A. 2011: Gyökérvizsgálatok bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes és cseres faállományban. Agrokémia és Talajtan 60(1): 103–118.
13.	Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. & Jagodics A. 2014: Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 109–119. Teljes szöveg
14.	Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. Teljes szöveg
15.	Jankó F. 2013: Elfeledett viták az alföldi erdősítés és vízrendezés éghajlati hatásairól. Földrajzi Közlemények 137(1): 51–63.
16.	Jolly W.M., Dobbertin M., Zimmermann N.E. & Reichstein M. 2005: Divergent vegetation growth responses to the 2003 heat wave in the Swiss Alps. Geophysical Research Letters 32: L18409. DOI: 10.1029/2005GL023252
17.	Keresztesi B. 1971: Magyar Erdők. Akadémiai Kiadó, Budapest.
18.	Koch D. 2010: Langzeit-Entwicklung der Bodentemperaturen in verschiedenen Naturräumen Nodrhein-Westfalens. Diplomaerbeit, Geographisches Institut der Universität zu Köln.
19.	Kort J. 1988: Benefits of Windbreaks to Field and Forage Crops. Agriculture, Ecosystems and Environment, 22-23: 165–190. DOI: 10.1016/0167-8809(88)90017-5
20.	Larcher W. (eds): Ökophysiologie der Pflanzen. Ulmer Verlag, Stuttgart.
21.	Lóki J., Rajkai K., Czyz E.A., Dexter A.R., Diaz-Pereira E., Dumitriu E., et al. 2005: SIDASS project: Part4. Wind erodibility of cultivated soils in north-east Hungary. Soil and Tillage Research 82(1): 39–46. DOI: 10.1016/j.still.2005.01.006
22.	Magyar L. 1993: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái c. konferencia előadása: Hogyan érintik a hátság erdőgazdálkodását a vízgazdálkodási problémák? Erdészeti Lapok 128(7-8): 211–213. Teljes szöveg
23.	Margóczi K., Rakonczai J., Barna Gy. & Majláth I. 2009: Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán. CRISICUM: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszakos kiadványa 5: 71–83.
24.	Pretzsch H., Biber P., Schütze G., Kemmerer J. & Uhl E. 2018: Wood density reduced while wood volume growth accelerated in Central European forests since 1870. Forest Ecology and Management 429: 589–616. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.07.045
25.	Rohner B., Braun S., Weber P. & Thürig E. 2016. Wachstum von Einzelbäumen: das Klima als Baustein im komplexen Wirkungsgefüge. In: Pluess A.R., Augustin S. & Brang P. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien. 137–155.
26.	Schachtschabel P., Blume H.P., Hartge K.H. & Schwertmann U. 1982: Lehrbuch der Bodenkunde. Ferdinad Erike Verlag, Stuttgart.
27.	Somogyi Z., Bidló A., Csiha I. & Illés G. 2013: Country-level carbon balance of forest soils: a country-specific model based on case studies in Hungary. European Jounal of Forest Research 132(5-6): 825–840. DOI: 10.1007/s10342-013-0718-x
28.	Stefanovits P., Fülep Gy. & Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
29.	Sutton M.A., Howard C.M., Erisman J.W., Billen G., Bleeker A., Grennfelt P., et al. 2011: The European Nitrogen Assessment Sources, Effects and Policy Perspectives. Cambridge University Press.
30.	Szodfridt I. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
31.	Szodfridt I. 1994. Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna-Tisza közi homokhátságon. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba, 59–67.
32.	Tóth T., Kuti L., Kabos S. & Pásztor L. 2001: Az alföldi szikes talajok elterjedését meghatározó agrogeológiai tényezok térinformatikai elemzése 1:500 000 méretarányban. In: Dormány G., Kovács F., Péti M. & Rakonczai J. (eds): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén: A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szeged, 2001.10.25-27. Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.
33.	Tóth T. & Szendrei G. 2006: A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése. In: Szendrei G. & Tóth T. (eds): A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Topographia Mineralogica Hungariae, IX.) Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 7–20.
34.	Zentay T. (eds) 1989: A szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek módszereinek feltárása Csongrád-megye homokterületein. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Kiadványai, Szeged.

AESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) 2002: Magyarország Erdőállományai 2001. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Babos I., Horváthné Proszt S., Járó Z., Király L., Szodfridt I. & Tóth B. 1966: Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136. Teljes szöveg

Bartus M., Farsang A., Szatmári J. & Barta K. 2013: Szélerózió becslése és modell alapú területhasználat optimalizáció a defláció veszélyeztetettség csökkentése érdekében, dél-alföldi mintaterületen. In: Dobos E., Bertóti R.D. & Szabóné Kele G. (eds): Talajvédelem – Talajtan a Mezőgazdaság, a Vidékfejlesztés és a Környezetgazdálkodás Szolgálatában. (Különszám: Talajtani Vándorgyűlés, Miskolc, 2012. augusztus 23-25.).Talajvédelmi Alapítvány, Magyar Talajtani Társaság és Miskolci Egyetem Földrajz Intézet, Miskolc, 57–66.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. & Somogyi Z. 2014: Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 121–133. Teljes szöveg

Bidló A., Novák T.J., Brúnó B. & Horváth A. 2018: Peat transformation as a response on environmental changes under swampy alder forest. Geophysical Research Abstracts 20: EGU2018-17143.

Bircher N., Calleret M., Zingem A. & Bugmann H. 2016: Potenziele Grundflächeveränderungen auf Bestandesebene im Klimawandel. In: Pluess A.R., Brang P. & Augustin S. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien.

Blum W.E.H. 2007: Bodenkunde in Stichworten, Berlin-Stuttgart.

Borken W. & Matzner E. 2009: Reappraisal of drying and wetting effects on C and N mineralization and fluxes in soils. Global Change Biology 15(4): 808–824. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2008.01681.x

Csáki P., Szinetár M.M., Herceg A., Kalicz P. & Gribovszki Z. 2018. Climate change impacts on the water balance – case studies in Hungarian watersheds. Időjárás 122(1): 81–99. DOI: 10.28974/idojaras.2018.1.6

EU (Europäische Kommission) 2011: Boden: Der verborgene Teil des Klimazyklus – Luxemburg. Amt für Veröffentlichungen der Europäischen Union. DOI: 10.2779/30430

Führer E., Czupy Gy., Kocsisné Antal J. & Jagodics A. 2011: Gyökérvizsgálatok bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes és cseres faállományban. Agrokémia és Talajtan 60(1): 103–118.

Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. & Jagodics A. 2014: Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 109–119. Teljes szöveg

Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. Teljes szöveg

Jankó F. 2013: Elfeledett viták az alföldi erdősítés és vízrendezés éghajlati hatásairól. Földrajzi Közlemények 137(1): 51–63.

Jolly W.M., Dobbertin M., Zimmermann N.E. & Reichstein M. 2005: Divergent vegetation growth responses to the 2003 heat wave in the Swiss Alps. Geophysical Research Letters 32: L18409. DOI: 10.1029/2005GL023252

Keresztesi B. 1971: Magyar Erdők. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Koch D. 2010: Langzeit-Entwicklung der Bodentemperaturen in verschiedenen Naturräumen Nodrhein-Westfalens. Diplomaerbeit, Geographisches Institut der Universität zu Köln.

Kort J. 1988: Benefits of Windbreaks to Field and Forage Crops. Agriculture, Ecosystems and Environment, 22-23: 165–190. DOI: 10.1016/0167-8809(88)90017-5

Larcher W. (eds): Ökophysiologie der Pflanzen. Ulmer Verlag, Stuttgart.

Lóki J., Rajkai K., Czyz E.A., Dexter A.R., Diaz-Pereira E., Dumitriu E., et al. 2005: SIDASS project: Part4. Wind erodibility of cultivated soils in north-east Hungary. Soil and Tillage Research 82(1): 39–46. DOI: 10.1016/j.still.2005.01.006

Magyar L. 1993: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái c. konferencia előadása: Hogyan érintik a hátság erdőgazdálkodását a vízgazdálkodási problémák? Erdészeti Lapok 128(7-8): 211–213. Teljes szöveg

Margóczi K., Rakonczai J., Barna Gy. & Majláth I. 2009: Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán. CRISICUM: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszakos kiadványa 5: 71–83.

Pretzsch H., Biber P., Schütze G., Kemmerer J. & Uhl E. 2018: Wood density reduced while wood volume growth accelerated in Central European forests since 1870. Forest Ecology and Management 429: 589–616. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.07.045

Rohner B., Braun S., Weber P. & Thürig E. 2016. Wachstum von Einzelbäumen: das Klima als Baustein im komplexen Wirkungsgefüge. In: Pluess A.R., Augustin S. & Brang P. (eds): Wald im Klimawandel, Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien. 137–155.

Schachtschabel P., Blume H.P., Hartge K.H. & Schwertmann U. 1982: Lehrbuch der Bodenkunde. Ferdinad Erike Verlag, Stuttgart.

Somogyi Z., Bidló A., Csiha I. & Illés G. 2013: Country-level carbon balance of forest soils: a country-specific model based on case studies in Hungary. European Jounal of Forest Research 132(5-6): 825–840. DOI: 10.1007/s10342-013-0718-x

Stefanovits P., Fülep Gy. & Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Sutton M.A., Howard C.M., Erisman J.W., Billen G., Bleeker A., Grennfelt P., et al. 2011: The European Nitrogen Assessment Sources, Effects and Policy Perspectives. Cambridge University Press.

Szodfridt I. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Szodfridt I. 1994. Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna-Tisza közi homokhátságon. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba, 59–67.

Tóth T., Kuti L., Kabos S. & Pásztor L. 2001: Az alföldi szikes talajok elterjedését meghatározó agrogeológiai tényezok térinformatikai elemzése 1:500 000 méretarányban. In: Dormány G., Kovács F., Péti M. & Rakonczai J. (eds): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén: A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szeged, 2001.10.25-27. Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.

Tóth T. & Szendrei G. 2006: A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése. In: Szendrei G. & Tóth T. (eds): A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Topographia Mineralogica Hungariae, IX.) Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 7–20.

Zentay T. (eds) 1989: A szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek módszereinek feltárása Csongrád-megye homokterületein. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Kiadványai, Szeged.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71. DOI: 10.17164/EK.2018.004

előző | következő

8. évfolyam 1. szám,
57-71. oldal

DOI: 10.17164/EK.2018.004

Közlésre elfogadva:
2018. június 1.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Rusvai K. és Czóbel Sz. (2021): A vadászati célú etetőhelyek gyomfertőzöttsége a Mátrai Tájvédelmi Körzetben. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 69-79.
2.	Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.
3.	Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
4.	Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.

Rusvai K. és Czóbel Sz. (2021): A vadászati célú etetőhelyek gyomfertőzöttsége a Mátrai Tájvédelmi Körzetben. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 69-79.

Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.

Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.

Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Szűcs P. és Bidló A. (2013): Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 157-166.
2.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
3.	Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.
4.	Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.
5.	Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
6.	Polgár A., Pécsinger J., Horváth A., Szakálosné M. K., Horváth A. L., Rumpf J. és Kovács Z. (2018): Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 227-245.

Szűcs P. és Bidló A. (2013): Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 157-166.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.

Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.

Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.

Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.

Polgár A., Pécsinger J., Horváth A., Szakálosné M. K., Horváth A. L., Rumpf J. és Kovács Z. (2018): Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 227-245.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.