Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján

Horváth Anikó; Mátyás Csaba

Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 2. szám / 91-99. oldal
előző | következő

Horváth Anikó és Mátyás Csaba

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Mátyás Csaba

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: cm[at]emk.nyme.hu

Kivonat

A származási kísérletek egyedülálló lehetőséget kínálnak az előrevetített klímaváltozás erdei fafajokra gyakorolt hatásának tanulmányozására. 1998-ban a IUFRO szervezésében Európa szerte több bükk származási kísérlet létesült. Ezek közül ökológiailag fontos helyet foglal el a Zala megyei Bucsuta, mivel a helyszín a legközelebb fekszik a fafaj szárazsági erdőhatárához. A Bucsután elültetett külföldi származások az áttelepítéssel melegebb és szárazabb környezetbe kerültek, ezért a populációknak a megváltozott klímában megfigyelt reakciója értékes információként szolgálhat a jövőre nézve. Jelen tanulmány célja a gyors klímaváltozás következtében fellépő, nem kielégítő alkalmazkodottságból adódó növedékcsökkenés mértékének a meghatározása. Kiválasztottuk azt a klimatikus faktort, amely a legszorosabb összefüggést mutatta a vizsgált tulajdonsággal, jelen esetben az átmérővel. A klimatikus változók közül az Ellenberg-index bizonyult a legjelentősebbnek, így ennek függvényében határoztuk meg azt a növedékcsökkenést leíró függvényt, amely megadja az alkalmazkodottsági hiányból származó növedékcsökkenést. Az összefüggés felhasználható a feltételezett klímaváltozás hatásának előrevetítésére.

Kulcsszavak: közös tenyészkert, Ellenberg-index, szárazsági határ, alkalmazkodás, genetikai változatosság

Hivatkozott irodalom19

1.	Czúcz B.; Gálhidy L. és Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3: 39–53. Teljes szöveg
2.	Davis, M. E.; Shaw, R. G. and Etterson, J. R. 2005: Evolutionary responses to climate change. Ecology, 86: 1704–1714.
3.	De Martonne, E. 1941: Nouvelle carte mondiale de l’indice d’aridité. Annales de Géographie, 51: 242–250. DOI: 10.3406/geo.1942.12050
4.	Ellenberg, H. 1986: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen. 4th Edition. Fischer, Stuttgart, Germany.
5.	Fang, J. and Lechovicz, M.J. 2006: Climatic limits for the present distribution of beech (Fagus sylvatica L.) species in the world. Journal of Biogeography, 33: 1804–1819. DOI: 10.1111/j.1365-2699.2006.01533.x
6.	Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma 21 füzetek, 61: 98–107.
7.	Gálos B.; Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Lakatos F.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Móricz N.; Rasztovits E.; Somogyi Z.; Veperdi G. és Vig P. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma 21 füzetek, 61: 84–97.
8.	Gorczinski, W. 1920: Sur le calcul du degré de continentalisme et son application dans la climatologie. Geografiska Annaler, 2: 324–331. DOI: 10.2307/519539
9.	Hlásny, T.; Barcza, Z.; Mátyás, Cs.; Seidl, R.; Kulla, L.; Merganičová, K.; Trombik, J.; Dobor, L. and Konoˆpka, B. 2014: Climate change increases the drought risk in Central European forests: What are the options for adaptation? Lesnícky časopis – Forestry Journal, 60: 5–18. DOI: 10.2478/forj-2014-0001
10.	Jezik, M.; Blazenec, M.; Strelcová, K. and Ditmarová L. 2011: The impact of the 2003–2008 weather variability on intra-annual stem diameter changes of beech trees at a submontane site in central Slovakia. Dendrochronologia, 29: 227–235. DOI: 10.1016/j.dendro.2011.01.009
11.	Jung, T. 2009: Beech decline in Central Europe driven by the interaction between Phytophthora infections and climatic extremes. Forest Pathology, 39: 73–94. DOI: 10.1111/j.1439-0329.2008.00566.x
12.	Lakatos, F. and Molnár, M. 2009: Mass mortality of beech in Southwest Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 5: 75–82. Teljes szöveg
13.	Mátyás, Cs. 1994: Modelling climate change effects with provenance test data. Tree Physiology, 14: 797–804. DOI: 10.1093/treephys/14.7-8-9.797
14.	Mátyás, Cs. 2005: Expected climate instability and its consequences for conservation of forest genetic resources. In: Geburek, Th.; and Turok J. (eds): Conservation and management of forest genetic resources in Europe. Arbora Publishers, Zvolen, 465–476.
15.	Mátyás Cs. és Yeatman C. W. 1987: A magassági növekedés adaptív változatosságának vizsgálata P. banksiana populációkban. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1: 191–197.
16.	Mátyás, Cs.; Bozic, G.; Gömöry, D.; Ivankovic, M. and Rasztovits, E. 2009: Juvenile growth response of European beech (Fagus sylvatica L.) to sudden change of climatic environment in SE European trials. iForest, 2: 213–220. DOI: 10.3832/ifor0519-002
17.	Mátyás, Cs.; Borovics, A.; Nagy, L. and Újvári-Jármay, É. 2010: Genetically set response of trees to climatic change, with special regard to the xeric (retreating) limits. Forstarchiv, 81: 130–141.
18.	Rasztovits, E.; Móricz, N.; Berki, I.; Pötzelsberger, E. and Mátyás, Cs. 2012: Evaluating the performance of stochastic distribution models for European beech at low-elevation xeric limits. Időjárás / Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service, 116: 173–194.
19.	Wühlisch, G. von 2007: Series of international provenance trials of European beech. In: Improvement and Silviculture of Beech, Proc. the 7th Intern. Beech Symp. IUFRO Res. Gr.1.10.00, RIFR, Teheran, Iran 135–144.

Czúcz B.; Gálhidy L. és Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3: 39–53. Teljes szöveg

Davis, M. E.; Shaw, R. G. and Etterson, J. R. 2005: Evolutionary responses to climate change. Ecology, 86: 1704–1714.

De Martonne, E. 1941: Nouvelle carte mondiale de l’indice d’aridité. Annales de Géographie, 51: 242–250. DOI: 10.3406/geo.1942.12050

Ellenberg, H. 1986: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen. 4th Edition. Fischer, Stuttgart, Germany.

Fang, J. and Lechovicz, M.J. 2006: Climatic limits for the present distribution of beech (Fagus sylvatica L.) species in the world. Journal of Biogeography, 33: 1804–1819. DOI: 10.1111/j.1365-2699.2006.01533.x

Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma 21 füzetek, 61: 98–107.

Gálos B.; Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Lakatos F.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Móricz N.; Rasztovits E.; Somogyi Z.; Veperdi G. és Vig P. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma 21 füzetek, 61: 84–97.

Gorczinski, W. 1920: Sur le calcul du degré de continentalisme et son application dans la climatologie. Geografiska Annaler, 2: 324–331. DOI: 10.2307/519539

Hlásny, T.; Barcza, Z.; Mátyás, Cs.; Seidl, R.; Kulla, L.; Merganičová, K.; Trombik, J.; Dobor, L. and Konoˆpka, B. 2014: Climate change increases the drought risk in Central European forests: What are the options for adaptation? Lesnícky časopis – Forestry Journal, 60: 5–18. DOI: 10.2478/forj-2014-0001

Jezik, M.; Blazenec, M.; Strelcová, K. and Ditmarová L. 2011: The impact of the 2003–2008 weather variability on intra-annual stem diameter changes of beech trees at a submontane site in central Slovakia. Dendrochronologia, 29: 227–235. DOI: 10.1016/j.dendro.2011.01.009

Jung, T. 2009: Beech decline in Central Europe driven by the interaction between Phytophthora infections and climatic extremes. Forest Pathology, 39: 73–94. DOI: 10.1111/j.1439-0329.2008.00566.x

Lakatos, F. and Molnár, M. 2009: Mass mortality of beech in Southwest Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 5: 75–82. Teljes szöveg

Mátyás, Cs. 1994: Modelling climate change effects with provenance test data. Tree Physiology, 14: 797–804. DOI: 10.1093/treephys/14.7-8-9.797

Mátyás, Cs. 2005: Expected climate instability and its consequences for conservation of forest genetic resources. In: Geburek, Th.; and Turok J. (eds): Conservation and management of forest genetic resources in Europe. Arbora Publishers, Zvolen, 465–476.

Mátyás Cs. és Yeatman C. W. 1987: A magassági növekedés adaptív változatosságának vizsgálata P. banksiana populációkban. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1: 191–197.

Mátyás, Cs.; Bozic, G.; Gömöry, D.; Ivankovic, M. and Rasztovits, E. 2009: Juvenile growth response of European beech (Fagus sylvatica L.) to sudden change of climatic environment in SE European trials. iForest, 2: 213–220. DOI: 10.3832/ifor0519-002

Mátyás, Cs.; Borovics, A.; Nagy, L. and Újvári-Jármay, É. 2010: Genetically set response of trees to climatic change, with special regard to the xeric (retreating) limits. Forstarchiv, 81: 130–141.

Rasztovits, E.; Móricz, N.; Berki, I.; Pötzelsberger, E. and Mátyás, Cs. 2012: Evaluating the performance of stochastic distribution models for European beech at low-elevation xeric limits. Időjárás / Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service, 116: 173–194.

Wühlisch, G. von 2007: Series of international provenance trials of European beech. In: Improvement and Silviculture of Beech, Proc. the 7th Intern. Beech Symp. IUFRO Res. Gr.1.10.00, RIFR, Teheran, Iran 135–144.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.

előző | következő

4. évfolyam 2. szám,
91-99. oldal

Közlésre elfogadva:
2014. október 6.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.
2.	Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.
3.	Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.
4.	Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.
5.	Garamszegi B. és Kern Z. (2016): Hazai bükkösök körlap-növekedésének trendjei a változó klíma tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 35-44.
6.	Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
7.	Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
8.	Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.
9.	Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
10.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.

Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.

Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.

Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.

Garamszegi B. és Kern Z. (2016): Hazai bükkösök körlap-növekedésének trendjei a változó klíma tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 35-44.

Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.

Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.

Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.

Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Gálos B., Mátyás Cs. és Jacob D. (2012): Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 35-45.
2.	Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
3.	Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
4.	Mátyás Cs. (2018): A gyorsuló idő sodrában – a klímaváltozás kihívása. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 9-10.
5.	Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.

Gálos B., Mátyás Cs. és Jacob D. (2012): Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 35-45.

Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.

Mátyás Cs. (2018): A gyorsuló idő sodrában – a klímaváltozás kihívása. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 9-10.

Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.