Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján

Csáki Péter; Kalicz Péter; Csóka Gergely; Brolly Gábor Béla; Czimber Kornél; Gribovszki Zoltán

Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 2. szám / 65-76. oldal
előző | következő

Csáki Péter, Kalicz Péter, Csóka Gergely, Brolly Gábor Béla, Czimber Kornél és Gribovszki Zoltán

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Csáki Péter

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: csakipeti.nyme[at]gmail.com

Kivonat

Zala megye területi vízmérlegének vizsgálata Magyarország távérzékelési adatokon alapuló párolgástérképeinek (Kovács 2011) felhasználásával történt. A megye többéves (1999-2008) átlagos aktuális párolgási és többéves átlagos lefolyási térképei kiértékelésre kerültek a felszínborítás függvényében. A megye éves átlagos párolgása (577 mm/év) 88%-a volt az éves átlagos csapadékösszegnek (655,7 mm/év) a vizsgált időszakban. A legmagasabb párolgásértékek a vizek, valamint az erdők és természetközeli területek felszínborítási kategóriáknál jelentkeztek. A klímaváltozás párolgásra gyakorolt hatásának értékeléséhez a többletvízhatástól független területeken a Budyko-féle modellt használtuk (α-paraméter). A többletvízhatású pixelekre egy lineáris β-paraméterű modell került bevezetésre. A két paraméter térképének, valamint klímamodellek csapadékösszeg- és középhőmérséklet-előrejelzéseinek felhasználásával történt az éves átlagos párolgás valamint lefolyás becslése a 21. század végéig. Az előrejelzés alapján az éves átlagos aktuális párolgás kb. 5%-kal növekedhet, míg a lefolyás a harmadára csökkenhet a század végére.

Kulcsszavak: evapotranszspiráció, lefolyás, felszínborítás, Budyko-modell, klímaváltozás

Hivatkozott irodalom21

1.	Arora, V. K. 2002: The use of the aridity index to assess climate change effect on annual runoff. Journal of Hydrology, 265: 164–177. DOI: 10.1016/s0022-1694(02)00101-4
2.	Bartholy J.; Bozó L. és Haszpra L. (eds) 2011: Klímaváltozás – 2011 Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest.
3.	Bouchet, R. J. 1963: Evapotranspiration reelle, evapotranspiration potentielle, et production agricole. Annal. Agronom., 14: 543–824.
4.	Budyko, M. I. 1974: Climate and Life, Academic, Orlando, Fla.
5.	Csóka G. 2013: A klímaváltozás vízgazdálkodási hatásainak vizsgálata éghajlat-lefolyási modellekkel. Diplomamunka, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
6.	Fraedrich, K. 2010: A Parsimonious Stochastic Water Reservoir: Schreiber’s 1904 Equation. Journal of Hydrometeorology, 11: 575–578. DOI: 10.1175/2009jhm1179.1
7.	Gerrits, A. M. J.; Savenije, H. H. G.; Veling, E. J. M. and Pfister, L. 2009: Analytical derivation of the Budyko curve based on rainfall characteristics and a simple evaporation model. Water Resources Research, 45: 4. DOI: 10.1029/2008wr007308
8.	Hewlett, J. D. 1982: Principles of forest hydrology. The University of Georgia Press, Athens.
9.	Keve G. és Nováky B. 2010: Klímaváltozás hatásának vizsgálata a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén Budyko modell alkalmazásával. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7–9.)
10.	Kovács Á. 2011: Tó- és területi párolgás becslésének pontosítása és magyarországi alkalmazásai. PhD értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
11.	McMahon, T. A.; Peel, M. C.; Lowe, L.; Srikanthan, R. and McVicar, T. R. 2012: Estimating actual, potential, reference crop and pan evaporation using standard meteorological data: a pragmatic synthesis, Hydrol. Earth Syst. Sci. Discuss., 9: 11829–11910. DOI: 10.5194/hessd-9-11829-2012
12.	Morton, F.I.; Ricard, F. and Fogarasi, S. 1985: Operational estimates of areal evapotranspiration and lake evaporation – Program WREVAP. National Hydrological Research Institute Paper #24, Ottawa, Ontario, Canada.
13.	Nováky B. 1985: A lefolyás éghajlati adottságai a Zagyva-Tarna vízrendszerben. Vízügyi Közlemények, 1: 78–93.
14.	Nováky B. 1988: A műszaki-hidrológiai jellemzők térképi bemutatásának módszertani kérdései. Hidrológiai Közlöny, 4: 193-206.
15.	Nováky, B. 2002: Mapping of mean annual actual evaporation on the example of Zagyva catchment area. Időjárás (Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service), 3–4: 227–238.
16.	Orbay L. 1990: A többváltozós regressziószámítások alapjai és fagazdasági alkalmazása. Dr. Kozák Antal előadásai alapján írt kézirat. Erdészeti és Faipari Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Sopron.
17.	Priestley, C. H. B. and Taylor, R. J. 1972: On the assessment of surface heat flux and evaporation using large-scale parameters. Monthly Weather Review, 100: 81–92. DOI: 10.1175/1520-0493(1972)100<0081:otaosh>2.3.co;2
18.	Szilágyi, J. and Józsa, J. 2009: Estimating spatially distributed monthly evapotranspiration rates by linear transformations of MODIS daytime land surface temperature data. Hydrology and Earth System Sciences, 13(5): 629–637. DOI: 10.5194/hess-13-629-2009
19.	Szilágyi, J. and Kovács, Á. 2010: Complementary-relationship-based evapotranspiration mapping (CREMAP) technique for Hungary. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 54(2): 95–100. DOI: 10.3311/pp.ci.2010-2.04
20.	Szilágyi, J.; Kovács, Á. and Józsa, J. 2011: A calibration-free evapotranspiration mapping (CREMAP) technique. In: Labedzki, L. (ed): Evapotranspiration. InTech, Rijeka, Croatia. DOI: 10.5772/14277
21.	Zsuffa I. 1996: Műszaki hidrológia I., Műegyetemi Kiadó, Budapest.

Arora, V. K. 2002: The use of the aridity index to assess climate change effect on annual runoff. Journal of Hydrology, 265: 164–177. DOI: 10.1016/s0022-1694(02)00101-4

Bartholy J.; Bozó L. és Haszpra L. (eds) 2011: Klímaváltozás – 2011 Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest.

Bouchet, R. J. 1963: Evapotranspiration reelle, evapotranspiration potentielle, et production agricole. Annal. Agronom., 14: 543–824.

Budyko, M. I. 1974: Climate and Life, Academic, Orlando, Fla.

Csóka G. 2013: A klímaváltozás vízgazdálkodási hatásainak vizsgálata éghajlat-lefolyási modellekkel. Diplomamunka, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Fraedrich, K. 2010: A Parsimonious Stochastic Water Reservoir: Schreiber’s 1904 Equation. Journal of Hydrometeorology, 11: 575–578. DOI: 10.1175/2009jhm1179.1

Gerrits, A. M. J.; Savenije, H. H. G.; Veling, E. J. M. and Pfister, L. 2009: Analytical derivation of the Budyko curve based on rainfall characteristics and a simple evaporation model. Water Resources Research, 45: 4. DOI: 10.1029/2008wr007308

Hewlett, J. D. 1982: Principles of forest hydrology. The University of Georgia Press, Athens.

Keve G. és Nováky B. 2010: Klímaváltozás hatásának vizsgálata a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén Budyko modell alkalmazásával. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7–9.)

Kovács Á. 2011: Tó- és területi párolgás becslésének pontosítása és magyarországi alkalmazásai. PhD értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

McMahon, T. A.; Peel, M. C.; Lowe, L.; Srikanthan, R. and McVicar, T. R. 2012: Estimating actual, potential, reference crop and pan evaporation using standard meteorological data: a pragmatic synthesis, Hydrol. Earth Syst. Sci. Discuss., 9: 11829–11910. DOI: 10.5194/hessd-9-11829-2012

Morton, F.I.; Ricard, F. and Fogarasi, S. 1985: Operational estimates of areal evapotranspiration and lake evaporation – Program WREVAP. National Hydrological Research Institute Paper #24, Ottawa, Ontario, Canada.

Nováky B. 1985: A lefolyás éghajlati adottságai a Zagyva-Tarna vízrendszerben. Vízügyi Közlemények, 1: 78–93.

Nováky B. 1988: A műszaki-hidrológiai jellemzők térképi bemutatásának módszertani kérdései. Hidrológiai Közlöny, 4: 193-206.

Nováky, B. 2002: Mapping of mean annual actual evaporation on the example of Zagyva catchment area. Időjárás (Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service), 3–4: 227–238.

Orbay L. 1990: A többváltozós regressziószámítások alapjai és fagazdasági alkalmazása. Dr. Kozák Antal előadásai alapján írt kézirat. Erdészeti és Faipari Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Sopron.

Priestley, C. H. B. and Taylor, R. J. 1972: On the assessment of surface heat flux and evaporation using large-scale parameters. Monthly Weather Review, 100: 81–92. DOI: 10.1175/1520-0493(1972)100<0081:otaosh>2.3.co;2

Szilágyi, J. and Józsa, J. 2009: Estimating spatially distributed monthly evapotranspiration rates by linear transformations of MODIS daytime land surface temperature data. Hydrology and Earth System Sciences, 13(5): 629–637. DOI: 10.5194/hess-13-629-2009

Szilágyi, J. and Kovács, Á. 2010: Complementary-relationship-based evapotranspiration mapping (CREMAP) technique for Hungary. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 54(2): 95–100. DOI: 10.3311/pp.ci.2010-2.04

Szilágyi, J.; Kovács, Á. and Józsa, J. 2011: A calibration-free evapotranspiration mapping (CREMAP) technique. In: Labedzki, L. (ed): Evapotranspiration. InTech, Rijeka, Croatia. DOI: 10.5772/14277

Zsuffa I. 1996: Műszaki hidrológia I., Műegyetemi Kiadó, Budapest.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.

előző | következő

4. évfolyam 2. szám,
65-76. oldal

Közlésre elfogadva:
2014. október 7.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.
2.	Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.
3.	Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.
4.	Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.
5.	Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
6.	Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.
7.	Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.

Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.

Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.

Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.

Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.

Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Primusz P., Kalicz P., Kisfaludi B. és Péterfalvi J. (2019): Mésszel kezelt talajok teherbírásának vizsgálata CBR-eljárással. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 139-157.
2.	Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
3.	Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.
4.	Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.

Primusz P., Kalicz P., Kisfaludi B. és Péterfalvi J. (2019): Mésszel kezelt talajok teherbírásának vizsgálata CBR-eljárással. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 139-157.

Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.

Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.

Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.