Mésszel kezelt talajok teherbírásának vizsgálata CBR-eljárással

Primusz Péter; Kalicz Péter; Kisfaludi Balázs; Péterfalvi József

Erdészettudományi Közlemények / 9. évfolyam / 2. szám / 139-157. oldal
előző |

Primusz Péter, Kalicz Péter, Kisfaludi Balázs és Péterfalvi József

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Primusz Péter

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: primusz.peter[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A kutatásban kísérletsorozatot terveztünk, arra keresve a választ, hogy különböző talajoknál különböző víztarta-lom és mészadagolás mellett a CBR-eljárással mekkora teherbírásnövekedést lehet kimutatni, valamint 4 napos áztatást követően mennyire csökkennek le ezek az értékek. A kérdés megválaszolásához 4 féle talajt vizsgáltunk meg, talajonként 6 féle vízadagolás, 4 féle mészadagolás és 3 féle pihentetési idő mellett készítettünk próbates-teket. A kísérletsorozat kimutatta, hogy a vizsgált talajok mindegyike alkalmas mészstabilizációs rétegek építésé-hez. A kezelés hatására CBR teherbírásuk nagymértékben növekedik. A kezeletlen és a kezelt minták elárasztá-sával, majd az alakváltozás és teherbírás mérésével igazolható, hogy a mésszel kezelt talajok vízérzékenysége jelentősen lecsökken. A talajminták adatain sikeresen alkalmaztuk a regressziós fa módszerét. Segítségével olyan szabályokat fogalmaztunk meg a várható teherbírásra, amelyek a gyakorlat számára is jól hasznosíthatók. A kutatás eredményei tovább erősítik azt a felvetést, hogy erdészeti- és mezőgazdasági utak esetén a mésszel stabilizált talajrétegek beszámíthatók a pályaszerkezet teherbíró részébe.

Kulcsszavak: mész, stabilizáció, CBR%, teherbírás, regressziós fa, áztatás

Hivatkozott irodalom22

1.	Bodon F. 2010: Adatbányászati algoritmusok. Jegyzet. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
2.	Breiman L. 2001: Random Forests. Machine Learning 45(1): 5–32. DOI: 10/d8zjwq
3.	Cornides G., Szilágyi J. & Nagy S. 1961: Kohósalak és mész alkalmazása a simonfa-töröcskei erdei út építéséhez. Az erdő 10(6): 244–248. Teljes szöveg
4.	Diamond S. & Kinter E.B. 1965: Mechanisms of soil-lime stabilization. Highway Research Record 92: 83–102.
5.	Fehér T. 2006: A prediktív hatékonyság növelése regressziós fa algoritmussal. In: XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, 111–114. Kolozsvár.
6.	Güllü H. 2014: Factorial Experimental Approach for Effective Dosage Rate of Stabilizer: Application for Fine-Grained Soil Treated with Bottom Ash. Soils and Foundations 54(3): 462–477. DOI: 10/f5966d
7.	Han J. & Kamber M. 2004: Adatbányászat - Koncepciók és technikák. Panem Kiadó, Budapest.
8.	James G., Witten D., Hastie T. & Tibshirani R. 2013: An Introduction to Statistical Learning: With Applications in R. Part of the Springer Texts in Statistics book series (STS, volume 103). Springer, New York. DOI: 10.1007/978-1-4614-7138-7
9.	Kézdi Á. 1967: Stabilizált földutak. Akadémiai Kiadó, Budapest.
10.	Kézdi Á. 1979: Talajmechanika II. Tankönyvkiadó, Budapest.
11.	Kosztka M. 2004: Agyagtalajok stabilizálhatósága mésszel. Kutatási jelentés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőfeltárás Tanszék, Sopron.
12.	Ogundipe O.M. 2014: Strength and Compaction Characteristics of Bitumen-Stabilized Granular Soil. International Journal of Scientific and Technology Research 3(9): 218–21.
13.	Pankotai G. & Herpay I. 1965: Erdészeti szállítástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
14.	Saitoh S., Suzuki Y. & Shirai K. 1985: Hardening of Soil Improvement by Deep Mixing Method. In Proceedings of the 11th International Conference on Soil Mechanics and Foundation Engineering 3, Helsinki, Finland, 947–950.
15.	Stocker P.T. 1972: Diffusion and diffuse cementation in lime and cement stabilized clayey soils. Australian Road Research Board Special Report 8, Melbourne.
16.	Szendefy J. 2009: A hazai talajok szerkezetének és teherbírásának változása meszes talajstabilizáció hatására. PhD értekezés. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Budapest.
17.	Szendefy J. & Vámos M. 2014: A mésszel stabilizált talajok teherbírásának tartóssága, fagyállósága. Útügyi lapok 2(11).
18.	Tan Y., Hu M. & Li D. 2016: Effects of Agglomerate Size on California Bearing Ratio of Lime Treated Lateritic Soils. International Journal of Sustainable Built Environment 5(1): 168–175. DOI: 10/gfbxzd
19.	Tárczy L. 2007: Meszes talajkezelés. Közúti és mélyépítési szemle 57(2): 26–28.
20.	Terrel R.L., Epps J.A., Barenberg E.J., Mitchell J.K. & Thompson M.R. 1979: Soil Stabilization in Pavement Structures, a User's Manual, Volume 1: Pavement Design and Construction Considerations. U.S. Department of Transportation.
21.	Yang H. 2012: Experimental Study on Mechanical Property of Soil-Cement. In: 2nd International Conference on Electronic & Mechanical Engineering and Information Technology, Atlantis Press. DOI: 10.2991/emeit.2012.168
22.	Yeh I.-C. 1998: Modeling of Strength of High-Performance Concrete Using Artificial Neural Networks. Cement and Concrete Research 28(12): 1797–1808. DOI: 10/dxm5c2

Bodon F. 2010: Adatbányászati algoritmusok. Jegyzet. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.

Breiman L. 2001: Random Forests. Machine Learning 45(1): 5–32. DOI: 10/d8zjwq

Cornides G., Szilágyi J. & Nagy S. 1961: Kohósalak és mész alkalmazása a simonfa-töröcskei erdei út építéséhez. Az erdő 10(6): 244–248. Teljes szöveg

Diamond S. & Kinter E.B. 1965: Mechanisms of soil-lime stabilization. Highway Research Record 92: 83–102.

Fehér T. 2006: A prediktív hatékonyság növelése regressziós fa algoritmussal. In: XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, 111–114. Kolozsvár.

Güllü H. 2014: Factorial Experimental Approach for Effective Dosage Rate of Stabilizer: Application for Fine-Grained Soil Treated with Bottom Ash. Soils and Foundations 54(3): 462–477. DOI: 10/f5966d

Han J. & Kamber M. 2004: Adatbányászat - Koncepciók és technikák. Panem Kiadó, Budapest.

James G., Witten D., Hastie T. & Tibshirani R. 2013: An Introduction to Statistical Learning: With Applications in R. Part of the Springer Texts in Statistics book series (STS, volume 103). Springer, New York. DOI: 10.1007/978-1-4614-7138-7

Kézdi Á. 1967: Stabilizált földutak. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kézdi Á. 1979: Talajmechanika II. Tankönyvkiadó, Budapest.

Kosztka M. 2004: Agyagtalajok stabilizálhatósága mésszel. Kutatási jelentés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőfeltárás Tanszék, Sopron.

Ogundipe O.M. 2014: Strength and Compaction Characteristics of Bitumen-Stabilized Granular Soil. International Journal of Scientific and Technology Research 3(9): 218–21.

Pankotai G. & Herpay I. 1965: Erdészeti szállítástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Saitoh S., Suzuki Y. & Shirai K. 1985: Hardening of Soil Improvement by Deep Mixing Method. In Proceedings of the 11th International Conference on Soil Mechanics and Foundation Engineering 3, Helsinki, Finland, 947–950.

Stocker P.T. 1972: Diffusion and diffuse cementation in lime and cement stabilized clayey soils. Australian Road Research Board Special Report 8, Melbourne.

Szendefy J. 2009: A hazai talajok szerkezetének és teherbírásának változása meszes talajstabilizáció hatására. PhD értekezés. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Budapest.

Szendefy J. & Vámos M. 2014: A mésszel stabilizált talajok teherbírásának tartóssága, fagyállósága. Útügyi lapok 2(11).

Tan Y., Hu M. & Li D. 2016: Effects of Agglomerate Size on California Bearing Ratio of Lime Treated Lateritic Soils. International Journal of Sustainable Built Environment 5(1): 168–175. DOI: 10/gfbxzd

Tárczy L. 2007: Meszes talajkezelés. Közúti és mélyépítési szemle 57(2): 26–28.

Terrel R.L., Epps J.A., Barenberg E.J., Mitchell J.K. & Thompson M.R. 1979: Soil Stabilization in Pavement Structures, a User's Manual, Volume 1: Pavement Design and Construction Considerations. U.S. Department of Transportation.

Yang H. 2012: Experimental Study on Mechanical Property of Soil-Cement. In: 2nd International Conference on Electronic & Mechanical Engineering and Information Technology, Atlantis Press. DOI: 10.2991/emeit.2012.168

Yeh I.-C. 1998: Modeling of Strength of High-Performance Concrete Using Artificial Neural Networks. Cement and Concrete Research 28(12): 1797–1808. DOI: 10/dxm5c2

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Primusz P., Kalicz P., Kisfaludi B. és Péterfalvi J. (2019): Mésszel kezelt talajok teherbírásának vizsgálata CBR-eljárással. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 139-157. DOI: 10.17164/EK.2019.009

előző |

9. évfolyam 2. szám,
139-157. oldal

DOI: 10.17164/EK.2019.009

Közlésre elfogadva:
2019. november 15.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Kisfaludi B. (2014): Erdészeti utak forgalmának meghatározása kamerás megfigyeléssel. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 135-145.
2.	Péterfalvi J., Primusz P., Markó G., Kisfaludi B. és Kosztka M. (2014): Mésszel stabilizált földmű hatásainak vizsgálata egy kísérleti útszakaszon. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 119-134.
3.	Markó G., Primusz P. és Péterfalvi J. (2012): Erdészeti utak teherbírásának mérése a továbbfejlesztett kézi behajlásmérővel. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 107-121.
4.	Kisfaludi B., Primusz P., Péterfalvi J. és Markó G. (2012): Erdészeti utak szubjektív állapotfelvétele és értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 89-105.
5.	Primusz P., Péterfalvi J., Kisfaludi B. és Biczó B. (2011): A faanyagmozgatás hatása az erdészeti úthálózatok szállítási és fenntartási költségeire. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 135-151.

Kisfaludi B. (2014): Erdészeti utak forgalmának meghatározása kamerás megfigyeléssel. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 135-145.

Péterfalvi J., Primusz P., Markó G., Kisfaludi B. és Kosztka M. (2014): Mésszel stabilizált földmű hatásainak vizsgálata egy kísérleti útszakaszon. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 119-134.

Markó G., Primusz P. és Péterfalvi J. (2012): Erdészeti utak teherbírásának mérése a továbbfejlesztett kézi behajlásmérővel. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 107-121.

Kisfaludi B., Primusz P., Péterfalvi J. és Markó G. (2012): Erdészeti utak szubjektív állapotfelvétele és értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 89-105.

Primusz P., Péterfalvi J., Kisfaludi B. és Biczó B. (2011): A faanyagmozgatás hatása az erdészeti úthálózatok szállítási és fenntartási költségeire. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 135-151.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Bazsó T., Primusz P. és Németh M. (2014): A TruPulse lézeres távolságmérő alkalmazhatósága erdészeti térképezési feladatokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 147-158.
2.	Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.
3.	Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.
4.	Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
5.	Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.
6.	Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.

Bazsó T., Primusz P. és Németh M. (2014): A TruPulse lézeres távolságmérő alkalmazhatósága erdészeti térképezési feladatokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 147-158.

Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.

Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.

Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.