Erdészettudományi Közlemények / 3. évfolyam / 1. szám / 239-249. oldal
előző | következő

Különböző fényforrások hatásának vizsgálata a rovarokra eltérő megvilágítottságú területeken Jermy-típusú fénycsapdával

Pintérné Nagy Edit

Kapcsolat a szerzővel

Levelező szerző: Pintérné Nagy Edit

Cím: H-9400 Sopron, Kertvárosi utca 3.

e-mail cím: epinter[at]emk.nyme.hu

Kivonat

Az erdővédelem fontos eszköze az erdővédelmi megfigyelő hálózat, melynek egyik fő feladata a magyarországi erdőkben keletkezett károk regisztrálása és előrejelzése. A fénycsapda hálózat többek között a kártevő rovarok előrejelzésére is alkalmas. A fénycsapda a rovarok mesterséges fény rovarokra gyakorolt csalogató hatásán alapul, és így alkalmas a fényszennyezés vizsgálatára is. A fényszennyezés a mesterséges fények túlzott mértékű használatából ered, amely megzavarhatja a rovarok életmódját, szaporodását. A tanulmány célja a közvilágításban gyakori, fényszennyezést is okozó fényforrások rovarokra való hatásának vizsgálata három különböző fényforrással. A fénycsapdázás Jermy-típusú fénycsapdával történt három hónapon keresztül, a holdfázisokhoz igazítva. A fényforrások eltérő mértékben gyűjtötték be a rovarokat. A csapdázási idő alatt begyűjtött rovarok dominanciavizsgálata alapján megállapítható, hogy a kétszárnyúak (Diptera), a kabócák (Hemiptera) és a lepkék (Lepidoptera) rendje az eudomináns vagy domináns. Statisztikai elemzés során kimutatható, hogy az egyes fényforrástípusok és rovarrendek között, továbbá a fényforrás típusa és a helyszín között van szignifikáns kapcsolat.

Kulcsszavak: fénycsapdázás, fényszennyezés, rovarok

Hivatkozott irodalom24

  • Benedek P. és Jászainé V.E. 1968: Egy újabb kártevő (Ceresa bubalus (Fabricius), 1974) hazai elszaporodásának lehetőségei. Növényvédelem, 4 (2): 71–74.
  • Bürgés Gy.; Gál J. és Eke K. 1976: A szelídgesztenye és tölgytermés kártevőinek előrejelzése. Az Erdő, 25 (2): 73–76. Teljes szöveg
  • Dall’Asta U. 1997: Moths collected in the Kakamega forest (eastern Kenya) and a possible use of moths to characterise tropical forests. Metamorphosis (Occasional Supplement) 3: 98–104.
  • FVM Erdészeti Főosztálya 2004: Magyarország erdőállományai 2004.
  • Gaston, K. J.; Bennie, J.; Davies, T. W. and Hopkins, J. 2013: The ecoligical impacts of nighttime light pollution: a mechanistic appraisal. Biological Reviews, 88: 912–927. DOI: 10.1111/brv.12036
  • Herczig B. 1983: Miért repülnek a rovarok a mesterséges fényre? Növényvédelem, 19 (3): 111–118.
  • Hirka A. 2011: A 2011. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2012-ben várható károsítások. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.
  • Hirka A.; Szabóky Cs.; Szőcs L. és Csóka Gy. 2011: Az erdészeti fénycsapda-hálózat 50 éve. Növényvédelem, 47(11): 474–478.
  • Járfás J. 1978: Különböző fénycsapdázási módszerek eredményessége a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hübner,1796) rajzás megfigyelésében. Növényvédelem,14 (10): 494–498.
  • Koltay A. 2004: Erdővédelmi monitoring rendszerek Magyarországon. Erdészeti Lapok, 139(9): 270–272. Teljes szöveg
  • Korpás A . 1996: Általános statisztika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Kovács L. és Delyné D.Á. 1967: A hazai nagylepke kártevők elterjedése és egyedszámuk területi változásai. Növényvédelem, 3 (1): 1–16.
  • Leskó K.; Szentkirályi F. és Kádár F. 1999: A kis téli araszoló lepke (Operopthera brumata Linnaeus, 1758) hosszú távú (1962-1997) populáció-fluktuációinak jellemzése az erdészeti fénycsapda-hálózat mintavételei alapján. Erdészeti Kutatások, (89): 169–182.
  • Matalin A.V. 1996: On using light-traps in ecological studies of Carabids (Coleoptera, Carabidae). (in Russian). Zoologichesky Zhurnal, 75(5): 744–756.
  • Mészáros Z. 1966: Normál és ultraviola fénycsapdák Microlepidoptera anyagának összehasonlítása. Folia Entomologica Hungarica, 19 (3): 109–133.
  • Nowinszky L. 2003: A fénycsapdázás kézikönyve. Savaria University Press, Szombathely, 7–9.
  • Nowinszky L. 2007: A Jermy-típusú fénycsapda gyűjtési távolsága fényszennyezett környezetben. Növényvédelem, 43 (1): 31–36.
  • Nowinszky L. és Ekk I. 1996: Normál és UV fénycsapdák Macrolepidoptera anyagának összehasonlítása. Növényvédelem, 32 (11): 557–567.
  • Rich, C. and Longcore, T. 2006: Ecological Consequences of Artificial Night Lighting. Island Press, 281–292.
  • Schwerdtfeger, F. 1977: Ökologie der Tiere. Ein Lehrbuch in drei Teilen Band I. Autökologie. Die Beziehungen zwischen Tier and Umwelt. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin
  • Szabóky Cs. és Leskó K. 2001: Vörösfenyő gubacsmoly Cydia (Laspeyresia) zebeana Ratzeburg,1840 Magyarországon. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai, 15: 17–119.
  • Szontagh P. 1962: A fénycsapdák erdőgazdasági jelentősége. Az Erdő, 11 (11): 510–513. Teljes szöveg
  • Tallós P. 1966: A fénycsapdák erdővédelmi jelentősége. Az Erdő, 15 (3): 134–136. Teljes szöveg
  • Vojnits A. 1968: Az Autographa (Plusia) gamma Linnaeus, 1758. (Noctuidae: Lepidoptera) nemzedékszáma Magyarországon. Folia Entomologica Hungarica, 21 (14): 189–193.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Pintérné N. E. (2013): Különböző fényforrások hatásának vizsgálata a rovarokra eltérő megvilágítottságú területeken Jermy-típusú fénycsapdával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 239-249.

    3. évfolyam 1. szám,
    239-249. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2013. június 28.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    7

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.
  • Szanyi Sz., Molnár A., Kozák L., Szalárdi T., Varga Z., Tóth M. és Nagy A. (2019): Nyírségi Macroheterocera együttesek vizsgálata illatanyagcsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 51-68.
  • Horváth B. és Ambrus A. (2017): A tollascsápú araszoló (Colotis pennaria), nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) és aranysárga téliaraszoló (Eranis aurantiaria) vizsgálata jelölés-visszafogás módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 59-67.
  • Horváth B. (2016): A Soproni-hegyvidék gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeiben előforduló éjszakai nagylepkék állatföldrajzi jellemzői. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 151-159.
  • Szanyi Sz., Szőcs L. és Varga Z. (2015): A Bockerek-erdő Macroheterocera faunájának állatföldrajzi és ökológiai jellemzése. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 119-128.
  • Horváth B. és Lakatos F. (2014): Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 185-196.
  • Horváth B. (2013): Különböző erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepke közösségek alapján (Lepidoptera: Macroheterocera) fénycsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 229-237.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.