Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés

Zagyvainé Kiss Katalin Anita; Kalicz Péter; Gribovszki Zoltán

Erdészettudományi Közlemények / 3. évfolyam / 1. szám / 79-88. oldal
előző | következő

Zagyvainé Kiss Katalin Anita, Kalicz Péter és Gribovszki Zoltán

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Zagyvainé Kiss Katalin Anita

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: zagyvaine[at]emk.nyme.hu

Kivonat

Az erdei vízkörforgalom egyik állomása az avar, mely a saját tömegénél is több vizet képes a csapadékból visszatartani. Munkánk három fafaj (lucfenyő, bükk és kocsánytalan tölgy) esetén vizsgálta az avar víztartó képességét a száraztömeg függvényében. Az avargyűjtés módszerével nyert eredmények azt mutatták, hogy az avar által maximálisan felvehető vízmennyiség nagyban függ az avar száraztömegétől. Méréseink szerint az avar egy kilogrammnyi tömegére jutó maximális víztartalom 2,1-2,2 liter.

Kulcsszavak: avar, tározási kapacitás, avartömeg

Hivatkozott irodalom22

1.	Blow, F. E. 1955: Quantity and Hydrologic Characteristics of Litter under Upland Oak Forest in Eastern Tennessee. Journal of Forestry 53: 190–195. DOI: 10.1093/jof/53.3.190
2.	Cseresnyés I. és Csontos P. 2007: A feketefenyvesek szárazsági viszonyainak változása. in. Csontos (szerk.): Feketefenyvesek ökológiai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, 43–56.
3.	Erdészeti üzemterv, 2005.
4.	Führer E. 1992: Intercepció meghatározása bükk, kocsánytalan tölgy és lucfenyő erdőben. Vízügyi Közlemények, LXXIV(3): 281–294.
5.	Führer E. 1994: Csapadékmérések bükkös, kocsánytalan tölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások, 84: 11–35.
6.	Führer E. és Jagodics A. 2009: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „Klíma-21” Füzetek 57: 43–55.
7.	Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint-észlelés mint hagyományos és a vízforgalmi modellezés mint új módszer alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D.) értekezés, Kecskemét.
8.	Gerrits, A. M. J. 2010: The role of interception in the hydrological cycle. Dissertation Delft University of Technology, Delft, 126 p.
9.	Helvey, J. D. 1964: Rainfall interception by hardwood forest litter in the southern Appalachians. U.S. Forest Service Research Paper, SE 8: 1–8.
10.	Ijjász E. 1936: A nyersalomtakaró szerepe az erdők vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny, 16: 72–101.
11.	Járó Z. 1963: A lomb bomlása különböző állományok alatt. Erdészeti Kutatások, 59(1–2): 95–104.
12.	Juhász J. 2002: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 456 p.
13.	Kiss M. 2012: Éghajlati adatsorok 1. Brennbergbánya Borbálatelep. Sopron.
14.	Kozák A. és Orbay L. 1989: A többváltozós regressziószámítások alapjai és fagazdasági alkalmazása. Kézirat, Sopron, 344 p.
15.	Kucsara M. 1996: Csapadék és lefolyás erdészeti kisvízgyűjtőn. Doktori értekezés, Sopron.
16.	Kucsara M. 2003: A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 21–23.
17.	Lowdermilk, W. C. 1930: Influence of forest litter on run-off, percolation, and erosion. Journal of Forestry, 28: 474–490. DOI: 10.1093/jof/28.4.474
18.	Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovics E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „Klíma-21” Füzetek, 61: 84–97.
19.	Sato Y.; Kumagai T.; Kume A.; Otsuki K. és Osawa S. 2004: Experimental analysis of moisture dynamics of litter layers – the effects of rainfall conditions and leaf shapes. Hydrological Processes, 18: 3007–3018. DOI: 10.1002/hyp.5746
20.	Sitkey, J. 2006: Water cycle investigations in Hungarian forest ecosystems. Forestry Studies in China, 8(4): 82–86.
21.	Tóth J. A.; Krakomperger Zs.; Kotroczó Zs.; Koncz G.; Veres Zs. és Papp M. 2008: A klímaváltozás hatása a síkfőkúti cseres-tölgyes avarprodukciójára és talajdinamikai folyamataira. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28–29. In: Talajvédelem Különszám, Talajvédelmi Alapítvány Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2008.
22.	Vig P. 2000: Egy bükkös állomány vízháztartását befolyásoló tényezők évközi változásai. In.: III. Erdő és klíma konferencia, Debrecen, 132.

Blow, F. E. 1955: Quantity and Hydrologic Characteristics of Litter under Upland Oak Forest in Eastern Tennessee. Journal of Forestry 53: 190–195. DOI: 10.1093/jof/53.3.190

Cseresnyés I. és Csontos P. 2007: A feketefenyvesek szárazsági viszonyainak változása. in. Csontos (szerk.): Feketefenyvesek ökológiai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, 43–56.

Erdészeti üzemterv, 2005.

Führer E. 1992: Intercepció meghatározása bükk, kocsánytalan tölgy és lucfenyő erdőben. Vízügyi Közlemények, LXXIV(3): 281–294.

Führer E. 1994: Csapadékmérések bükkös, kocsánytalan tölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások, 84: 11–35.

Führer E. és Jagodics A. 2009: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „Klíma-21” Füzetek 57: 43–55.

Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint-észlelés mint hagyományos és a vízforgalmi modellezés mint új módszer alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D.) értekezés, Kecskemét.

Gerrits, A. M. J. 2010: The role of interception in the hydrological cycle. Dissertation Delft University of Technology, Delft, 126 p.

Helvey, J. D. 1964: Rainfall interception by hardwood forest litter in the southern Appalachians. U.S. Forest Service Research Paper, SE 8: 1–8.

Ijjász E. 1936: A nyersalomtakaró szerepe az erdők vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny, 16: 72–101.

Járó Z. 1963: A lomb bomlása különböző állományok alatt. Erdészeti Kutatások, 59(1–2): 95–104.

Juhász J. 2002: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 456 p.

Kiss M. 2012: Éghajlati adatsorok 1. Brennbergbánya Borbálatelep. Sopron.

Kozák A. és Orbay L. 1989: A többváltozós regressziószámítások alapjai és fagazdasági alkalmazása. Kézirat, Sopron, 344 p.

Kucsara M. 1996: Csapadék és lefolyás erdészeti kisvízgyűjtőn. Doktori értekezés, Sopron.

Kucsara M. 2003: A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 21–23.

Lowdermilk, W. C. 1930: Influence of forest litter on run-off, percolation, and erosion. Journal of Forestry, 28: 474–490. DOI: 10.1093/jof/28.4.474

Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovics E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „Klíma-21” Füzetek, 61: 84–97.

Sato Y.; Kumagai T.; Kume A.; Otsuki K. és Osawa S. 2004: Experimental analysis of moisture dynamics of litter layers – the effects of rainfall conditions and leaf shapes. Hydrological Processes, 18: 3007–3018. DOI: 10.1002/hyp.5746

Sitkey, J. 2006: Water cycle investigations in Hungarian forest ecosystems. Forestry Studies in China, 8(4): 82–86.

Tóth J. A.; Krakomperger Zs.; Kotroczó Zs.; Koncz G.; Veres Zs. és Papp M. 2008: A klímaváltozás hatása a síkfőkúti cseres-tölgyes avarprodukciójára és talajdinamikai folyamataira. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28–29. In: Talajvédelem Különszám, Talajvédelmi Alapítvány Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2008.

Vig P. 2000: Egy bükkös állomány vízháztartását befolyásoló tényezők évközi változásai. In.: III. Erdő és klíma konferencia, Debrecen, 132.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.

előző | következő

3. évfolyam 1. szám,
79-88. oldal

Közlésre elfogadva:
2013. június 28.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.
2.	Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.
3.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
4.	Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.
5.	Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
6.	Kondorné Sz. M. (2011): A zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. viridis) növekedésének vizsgálata két különböző termőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 71-81.
7.	Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.

Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.

Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.

Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

Kondorné Sz. M. (2011): A zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. viridis) növekedésének vizsgálata két különböző termőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 71-81.

Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Primusz P., Kalicz P., Kisfaludi B. és Péterfalvi J. (2019): Mésszel kezelt talajok teherbírásának vizsgálata CBR-eljárással. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 139-157.
2.	Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.

Primusz P., Kalicz P., Kisfaludi B. és Péterfalvi J. (2019): Mésszel kezelt talajok teherbírásának vizsgálata CBR-eljárással. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 139-157.

Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.