Erdészettudományi Közlemények / 2. évfolyam / 1. szám / 35-45. oldal
előző | következő

Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében

Gálos Borbála, Mátyás Csaba és Jacob Daniela

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Gálos Borbála

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: bgalos[at]emk.nyme.hu

Kivonat

Az aszályos nyarak valószínűségének és szélsőségességének várható alakulását, valamint az erdőterület- változás lehetséges klímamódosító hatását a REMO regionális klímamodell segítségével elemeztük. A 2021-2025-ös időszakra vizsgáltuk, hogy a rossz adottságú és gyenge minőségű szántók helyére tervezett erdők, illetve az egész ország beerdősítése milyen irányban és mértékben képes befolyásolni az A1B kibocsátási forgatókönyv alapján előrejelzett hőmérséklet- és csapadéktendenciákat. A feltételezett maximális erdőtelepítés hatását az 2071-2100-as periódusra, fokozottan melegedő és szárazodó éghajlati viszonyok között is számszerűsítettük.
A modellszimulációk eredményei alapján a 21. század végén a melegedő-szárazodó tendencia az ország délnyugati részén a legnagyobb. A gazdaságtalan szántók helyén potenciálisan megvalósítható, országos átlagban 7%-os erdőterület-növekedésnek nincs jelentős hatása a regionális éghajlati viszonyokra. A 2071-2100-ig tartó időszakra az erőteljes szárazodó tendenciát csak az ország növényzettel borított felszíneinek teljes beerdősítésével lehetne jelentősen enyhíteni. Az erdőtelepítés legnagyobb hatása az északkelet- magyarországi régióban mutatható ki, ahol a klímaváltozással járó csapadékmennyiség csökkenés akár 50%-kal mérsékelhető, amennyiben van elegendő vízmennyiség a talajban.

Kulcsszavak: klímaváltozás, aszály, erdőterület változás éghajlati hatásai

Hivatkozott irodalom41

  • Bartholy, J.; Pongrácz, R. and Gelybó, Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research, 5: 1-17.
  • Bartholy J.; Bozó L. és Haszpra L. (szerk.) 2011: Klímaváltozás – 2011. Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke, Budapest, 281.
  • Berki, I.; Rasztovits, E.; Móricz, N. and Mátyás, Cs. 2009: Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communations, 37: 613-616.
  • Bonan, G.B. 2004: Biogeophysical feedbacks between land cover and climate. Ecosystems and Land Use Change. Geophysical Monograph Series, 153: 61-72. DOI: 10.1029/153GM06
  • Bonan, G.B. 2008: Forests and climate change: forcings, feedbacks, and the climate benefits of forests. Science 320, 1444–1449. DOI: 10.1126/science.1155121
  • Czúcz, B.; Gálhidy, L. and Mátyás, Cs. 2010: Limiting climating factors and potential future distribution of beech (Fagus sylvatica L.) and sessile oak (Quercus petraea (Mattuschka) Liebl.) forests near their low altitude - xeric limit in Central Europe. Annales of Forest Science, 68: 99-108.
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. és Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. 229-239. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. NymE, Sopron.
  • Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink egészségi állapotára. „Klíma-21” Füzetek 57: 64-73.
  • Drüszler Á.; Csirmaz K.; Vig P. és Mika J. 2009: A földhasználat változásainak hatása az éghajlatra és az időjárásra. Természet Világa, 140: 521-523.
  • Drüszler, Á.; Csirmaz, K.; Vig, P. és Mika, J. 2010: Effects of documented land use changes on temperature and humidity regime in Hungary. 394–418. In: Saikia, S.P. (szerk.): Climate Change. Dehra International Book Distributors
  • Führer E. és Járó Z. 1991: A feltételezett klímaváltozás várható hatása a magyarországi erdőállományokra és az erdőgazdálkodásra. Erdészeti Lapok, 136(3): 81-83. Teljes szöveg
  • Führer, E. és Járó, Z. 1992: Auswirkungen der Klimaänderung auf die Waldbestände Ungarns. Österreichische Forstzeitung, 9: 25-27.
  • Führer, E. 1998: Afforestation Potential on the Great Hungarian Plain. Hungarian Agricultural Research, 4: 4-8.
  • Führer E. és Járó Z. 2001: Az erdőtelepítésre számba jövő területek, azok ökológiai értékelése és fatermési potenciálja. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának és Erdészeti Bizottságának rendezvénye, „Erdészeti Fórum 2001”. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai, 16: 31-37.
  • Führer, E.; Rédei, K. and Csiha, I. 2003: The role of fast growing tree species in the afforestation programme of the Great Hungarian Plain (the Alföld). Afforestations in Europe experiences and prospects. Prace Instytut u Badawczego Lesnictwa. 93-100.
  • Führer E. 2008: Erdőgazdaság. 90-102. In: Harnos Zs.; Gaál M. és Hufnagel L. (szerk.): Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék. Budapest.
  • Führer, E.; Mátyás, Cs.; Csóka, Gy.; Lakatos, F.; Bordács, S.; Nagy, L. és Rasztovits, E. 2010: Current status of European beech (Fagus sylvatica L.) genetic resources in Hungary. Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae, 25: 152-163.
  • Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011a: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás, 115 (3): 205-216.
  • Führer E.; Marosi Gy.; Jagodics A. és Juhász I. 2011b: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1 (1): 17-28. Teljes szöveg
  • Gálos B.; Lorenz, Ph. and Jacob D. 2007: Klímaváltozás – szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink a 21. században? 57-67. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. NymE, Sopron.
  • Gálos, B.; Mátyás, Cs. and Jacob, D. 2011: Regional characteristics of climate change altering effects of afforestation. Environmental Research Letters, 6 044010. DOI: 10.1088/1748-9326/6/4/044010
  • Hagemann, S.; Botzet, M.; Dümenil, L. and Machenhauer, B. 1999: Derivation of global GCM boundary conditions from 1 km land use satellite data. MPI-M, Report 289, Hamburg, Germany.
  • Hagemann, S. 2002: An improved land surface parameter dataset for global and regional climate models. MPI-M, Report 336, Hamburg, Germany.
  • Heck, P.; Lüthi, D.; Wernli, H. and Schär, Ch. 2001: Climate impacts of European-scale anthropogenic vegetation changes: A sensitivity study using a regional climate model. Journal of Geophysical Research, 106: 7817-7835. DOI: 10.1029/2000JD900673
  • Hogg, E.H.; Price, D.T. and Black, T.A. 2000: Postulated feedbacks of deciduous forest phenology on seasonal climate patterns in the Western Canadian interior. Journal of Climate, 13: 4229-4243. IPCC 2007. Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Working Group I Contribution to the Intergovernmental Panel on Climate Change Fourth Assessment Report. Egyéb URL
  • Jacob, D. 2001: A note to the simulation of the annual and inter-annual variability of the water budget over the Baltic Sea drainage basin. Meteorology and Atmosphere Physics, 77: 61-73. DOI: 10.1007/s007030170017
  • Jacob, D. et al. 2001: A Comprehensive Model Inter-comparison Study Investigating the Water Budget during the BALTEX-PIDCAP Period. Meteorology and Atmospheric Physics, 77, 19-43. DOI: 10.1007/s007030170015
  • Járó Z. és Führer E. 2005: Az erdővagyon bővítése a mezőgazdaságilag gazdaságtalan nem hasznosított földterületek beerdősítésével. In: Molnár S. (szerk.): Erdő – fa hasznosítás Magyarországon. Sopron, 129-136.
  • Kleidon, A.; Fraedrich, K. and Low, C. 2007: Multiple steady-states in the terrestrial atmosphere-biosphere system: a result of a discrete vegetation classification? Biogeosciences, 4: 707-714. DOI: 10.5194/bg-4-707-2007
  • Mátyás, Cs. 2009: Ecological challenges of climate change in Europe’s continental, drought-threatened Southeast. 35-46. In: Groisman, P.Y. – Sergiy, V.I. (eds): Regional aspects of climate-terrestrialhydrologic interactions in non-boreal Eastern Europe, NATO Science Series, Springer Verlag.
  • Mátyás, Cs.; Fady, B. and Vendramin, G.G. 2009: Forests at the limit: evolutionary - genetic consequences of environmental changes at the receding (xeric) edge of distribution. Report from a researcher workshop. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 5: 201-204. Teljes szöveg
  • Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovits E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „KLÍMA-21” Füzetek. 61: 84-97.
  • Mika J. 2007: Új eredmények és összevetések a klímaváltozás hazai sajátosságairól. 13-29. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.) Erdő és klíma V. NYME, Sopron.
  • Molnár M. és Lakatos F. 2007: A bükkpusztulás Zala megyében – klímaváltozás? 257-267. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.) Erdő és Klíma V. NYME, Sopron.
  • Oleson, K.W.; Bonan, G.B.; Levis, S. and Vertenstein, M. 2004: Effects of land use change on North American climate: impact of surface datasets and model biogeophysics. Climate Dynamics, 23: 117–132. DOI: 10.1007/s00382-004-0426-9
  • Rechid, D. and Jacob, D. 2006: Influence of monthly varying vegetation on the simulated climate in Europe. Meteorologische Zeitschrift, 15: 99-116. DOI: 10.1127/0941-2948/2006/0091
  • Rechid, D.; Raddatz, T.J. and Jacob, D. 2007: Parameterization of snow-free land surface albedo as a function of vegetation phenology based on MODIS data and applied in climate modelling. Theoretical and Applied Climatology, 95: 245-255. DOI: 10.1007/s00704-008-0003-y
  • Sánchez, E.; Gaertner, M.A.; Gallardo, C.; Padorno, E.; Arribas, A. and Castro, M. 2007: Impacts of a change in vegetation description on simulated European summer present-day and future climates. Climate Dynamics, 29: 319–332. DOI: 10.1007/s00382-007-0240-2
  • Szalai S. és Mika J. 2007: A klímaváltozás és időjárási anomáliák előrejelzése az erdőtakaró szempontjából fontos tényezőkre. 133-143. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.) Erdő és klíma V. NYME, Sopron.
  • Szépszó, G. 2008: Regional change of climate extremes in Hungary based on different regional climate models of the PRUDENCE project. Időjárás, 112: 265-283.
  • Vig P. 2007: Az inszoláció változásainak hatása erdeink vízháztartására. 351-360. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.) Erdő és klíma V. NYME, Sopron.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Gálos B., Mátyás Cs. és Jacob D. (2012): Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 35-45.

    2. évfolyam 1. szám,
    35-45. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2012. szeptember 3.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    11

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    9

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Somogyi Z. (2018): A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 211-226.
  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
  • Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
  • Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.
  • Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
  • Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.
  • Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
  • Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.
  • Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
  • Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Mátyás Cs. (2018): A gyorsuló idő sodrában – a klímaváltozás kihívása. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 9-10.
  • Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.
  • Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.