Erdészettudományi Közlemények / 1. évfolyam / 1. szám / 45-57. oldal
előző | következő

Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma

Kalicz Péter, Gribovszki Zoltán és Király Géza

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Kalicz Péter

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: kaliczp[at]emk.nyme.hu

Kivonat

A vízfolyások vízjárása csapadékmentes időszakban szabályos, csökkenő jelleget, ún. apadási görbét követ. Az apadási görbéből számos fontos információ nyerhető. A vízgyűjtő kőzettömbjét egy lineáris tározóval modellezve, az apadási görbe exponenciális függvénnyel közelíthető.
Hidraulikai alapösszefüggéseket felhasználva egyes vízgyűjtőszintű szivárgáshidraulikai jellemzők becsülhetők az apadási görbéből, vagyis a kiürülés rohamosságának mértékéből. Az év bármely időszaka viszont nem használható fel a vízgyűjtőszintű szivárgáshidraulikai paraméterek becslésére, mivel a vegetációs időszakban, elsősorban a talajvízkészleteket is felhasználó vízfolyás-menti növényzet párologtatásának hatására az apadási görbe meredekebbé válik. Különösen kifejezett ez a jelenség, ha a vízfolyás mentén nagy vízigényű galériaerdők állnak. Az apadási görbe előbb említett meredekségnek az ismeretében a vízfolyás-menti területek (mint a vízfogyasztásban kiemelt szerepet betöltő zónák) talajvízből származó evapotranszspirációjának számítására dolgoztunk ki egy új módszert.
A Soproni-hegységben működő Hidegvíz-völgyi Kísérleti Vízgyűjtő két részvízgyűjtőjének (a Farkas-, és a Vadkan-ároknak) a lefolyási adatait felhasználva 5,8 és 6,2 mm/nap értékkel határoztuk meg a talajvízből származó evapotranszspirációt a vegetációs időszak száraz periódusaira, az apadási görbék alapján a 2000–2005-ös években.
A kapott adatok a galériaerdők viszonylag nagy talajvíz-vízfogyasztását mutatják, de a háttérből (vízfolyás menti zónán kívülről) pótlódó talajvizet jelentős mértékben felhasználó állományok esetében ezek a számok reálisnak tűnnek, és nem térnek el jelentősen a hasonló adottságú területeken meghatározott adatoktól sem.

Kulcsszavak: talajvíz evapotranszspiráció, galériaerdő, recessziós görbe, lineáris tározó modell

  • Boussinesq, J. 1877: Essai sur la théorie des eaux courantes. Mémoires présentés par divers savants a l'Academie des Sciences de l'Institut National de France No. l.
  • Brutsaert, W. 2005: Hydrology – an Introduction. Cambridge University Press, ISBN-13 978-0-521-82479-8. p. 605.
  • Federer, C.A. 1973: Forest transpiration greatly speeds streamflow recession.Water Resources Research 9(6): 1599–1604. DOI: 10.1029/wr009i006p01599
  • Gribovszki, Z.; Kalicz, P.; Szilágyi, J. and Kucsara, M. 2008: Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations. Journal of Hydrology 349: 6–17. DOI: 10.1016/j.jhydrol.2007.10.049
  • Gribovszki Z.; Kalicz P. és Szilágyi J. 2010: Talajvíz evapotranszspiráció számítása a vízhozamok napi periódusú ingadozása alapján. Hidrológiai Közlöny 90 (5): 19–28.
  • Jenson S. K. and J. O. Domingue. 1988: Extracting Topographic Structure from Digital Elevation Data for Geographic Information System Analysis. Photogrammetric Engineering and Remote Sensing 54 (11): 1593–1600.
  • Kisházi P. és Ivancsics J. 1981–1985: Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése (ottnangientől a holocénig; morfológia). Technical report, Központi Bányászati Fejlesztési Intézet Petrográfia, Sopron.
  • Monteith, J. L. 1965: Evaporation and environment. In: The State and Movement of Water in Living Organism (Proc. 19th Symp. Soc. Exp. Biol., Swansea 1964), 205–234. Academic Press, for The Society for Experimental Biology, UK.
  • Mitsch, W. J. and Gosselink, J. G. 2000: Wetlands. Wiley, New York. ISBN 0-471-29232-X, p. 920.
  • Priestley, C. H. and Taylor, R. J. 1972: On the assessment of surface heat flux and evaporation using large scale parameters. Monthly Weather Review 100: 81–92. DOI: 10.1175/1520-0493(1972)100<0081:otaosh>2.3.co;2
  • Storcz Cs. 2006: A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.
  • Tallaksen, L. M. 1995: A review of baseflow recession analysis. Journal of Hydrology 165: 349–370. DOI: 10.1016/0022-1694(95)92779-d
  • TóthA. 2007: Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.
  • Török A. 2008: A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
  • Zecharias, Y. B. and Brutsaert, W. 1988: Recession Characteristics of Groundwater Outflow and Base Flow From Mountainous Watersheds, Water Resources Research, 24(10): 1651–1658. DOI: 10.1029/wr024i010p01651
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

    1. évfolyam 1. szám,
    45-57. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2011. szeptember 1.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    3