Bulletin of Forestry Science / Volume 8 / Issue 2 / Pages 99-111
previous article | next article

Estimation of the fallen dead wood in the Sopron Mountains

Mariann Komlós & Csilla Kiss

Correspondence

Correspondence: Komlós Mariann

Postal address: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail: komlos.mariann[at]gmail.com

Abstract

In this paper we have analyzed the quantitative and qualitative dispersion of lying dead wood in two streambeds of the Sopron Mountains, the Tolvaj-árok and the Vadkan-árok. The estimation of the lying dead wood was made with the line transect method by perpendicular transects at the two valleys. The amount of dead wood was higher (30,66 m3/ha) in the Tolvaj-árok compared to the Vadkan-árok (21,23 m3/ha). The distribution of dead wood showed strong heterogenity on the study area for the three studied parameters (decay stage, diameter and tree species). The amount of fallen dead wood increased with stand age. Concerning forest communities, the largest amount of dead wood has been found in the sessile oak-hornbeam forests.

Keywords: lying deadwood, Sopron Mountains, line intersect method

  • Bartha D. & Oroszi S. (eds) 2011: A Soproni-hegység erdőállományainak története. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron.
  • Bidló A. & Szűcs P. 2014: A holtfa szerepe az erdőállományok anyagforgalmában és talajfejlődésében. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 177–190.
  • Bobiec A., Gutowski J.M., Laudenslayer W.F., Pawlaczyk P. & Zub K. 2005: The afterlife of a tree. WWF Poland, Warsawa–Hajnóvka.
  • Bolla B. 2007: Víztani értékek a Vadkan-árokban. Diplomadolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet.
  • Bölöni J., Ádám R., Aszalós R. & Ódor P. 2015: Holtfa az észak-magyarországi kezelt és felhagyott cseres-kocsánytalan tölgyesekben. In: Bölöni J. (ed): Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól. MTA Ökológiai Kutatóközpont tanulmányai 1., Tihany.
  • Bölöni J. & Ódor P. 2014: Mennyi holtfa van az erdőkben? In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 203–224.
  • Búzás E. 2015: Adatok a zánkai Bálint-hegy holtfa viszonyaihoz. Szakdolgozat. Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, Keszthely.
  • Christensen M., Hanh K., Mountford E.P., Ódor P., Standovár T., Rozenbergar D., Diaci J., Wijdeven S., Meyer P., Winter S. & Vrska T. 2005: Dead wood in European beech (Fagus sylvatica) forest reserves. Forest Ecology and Management 210: 267–282. DOI: 10.1016/j.foreco.2005.02.032
  • Csóka Gy. 2011: A holtfa erdő- és természetvédelmi szerepe magyarországi keménylombos erdőkben. OTKA K68618 sz. pályázat zárójelentése.
  • Csóka Gy. 2014: A holtfa, mint életfeltétel. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 45–48.
  • Csóka Gy., Lakatos F. & Hirka A. 2014: Hogyan keletkezik a holtfa? In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 21–28.
  • De Meo I., Agnelli A. E., Graziani A., Kitikidou K., Lagomarsino A., Milios E., Radoglou K. & Paletto A. 2017: Deadwood volume assessment in Calabrian pine (Pinus brutia Ten.) peri-urban forests: Comparison between two sampling methods, Journal of Sustainable Forestry DOI: 10.1080/10549811.2017.1345685
  • Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest
  • Dynesius M., Gibb H. & Hjältén J. 2010: Surface Covering of Downed Logs: Drivers of a Neglected Process in Dead Wood Ecology. Plos One 5(10): e13237. DOI: 10.1371/journal.pone.0013237
  • Frank T. & Szmorad F. 2014: Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése. Rosalia kézikönyvek 2. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest.
  • Gribovszki Z., Kalicz P. & Kucsara M. 2014: A holt faanyag hatása a vízfolyásokra. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 191–196.
  • Hodge S.J. & Peterken G.F. 1998: Deadwood in British forests: priorities and a strategy. Forestry 71(2): 99–112. DOI: 10.1093/forestry/71.2.99
  • Jakoby O., Rademacher C. & Grimm V. 2010: Modelling dead wood islands in European beech forests: how much and how reliably would they provide dead wood? European Journal of Forest Research 129: 659–668. DOI: 10.1007/s10342-010-0366-3
  • Johnsson B.G., Kruys N. & Ranius T. 2005: Ecology of species living on dead wood – Lessons for dead wood management. Silva Fennica 39(2): 289–309. DOI: 10.14214/sf.390
  • Keren S. & Diaci J. 2018: Comparing the quantity and structure of Deadwood in Selection Managed and Old-Growth Forests in South-East Europe. Forests 9: 76, DOI: 10.3390/f9020076
  • Király G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica, II(1): 1–509.
  • Király G. 2008: Soproni-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (eds): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 91.
  • Kirby K.J., Reid C.M., Thomas R.C. & Goldsmith F.B. 1998: Preliminary estimates of fallen dead wood and standing dead trees in managed and unmanaged forests in Britain. Journal of Applied Ecology 35: 148–155. DOI: 10.1046/j.1365-2664.1998.00276.x
  • Kraigher H., Jurc D., Kalan P., Kutnar L., Levanic T., Rupel M. & Smolej I. 2003: Beech coarse woody debris characteristics in two virgin forest reserves in southern Slovenia. Nat-Man Working Report 26.
  • Lakatos F. 2006: Fenyőállományokban végrehajtott egészségügyi termelések szerepe védett és/vagy veszélyeztetett fában és kéregben költő bogárfajok esetén (Coleoptera). Természetvédelmi Közlemények 12: 123–131.
  • Lakatos F. & Csóka Gy. 2014: A holtfa és az erdő egészsége. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 197–202.
  • Mag Zs., Ódor P. 2015. The effect of stand-level habitat characteristics on breeding bird assemblages in Hungarian temperate mixed forests. Community Ecology 16: 156-166. DOI: 10.1556/168.2015.16.2.3
  • Merganicová K., Merganic J., Svoboda M., Bace R. & Seben V. 2012: Deadwood in Forest Ecosystems. In Blanco J.A. (ed): Forest Ecosystems – More than Just Trees. InTech, Available from: 2016.10.31. DOI: 10.5772/31003
  • Merkl O. 2016: A szaproxilofág bogarak (Coleoptera) szerepe a holtfa lebontásában. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 129–154.
  • Mikó Á. & Csóka Gy. 2016: A hangyák szerepe a magyarországi erdei ökoszisztémákban. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 109–128.
  • Ódor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kutatási jelentés, kézirat.
  • Ódor P. 2016: Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 603–624.
  • Ódor P. & Standovár T. 2003: Changes of physical and chemical properties of dead wood during decay. Nat-Man Working Report 24.
  • Ódor P., van Hees A.F.M., Heilmann-Clausen J., Christensen M., Aude E., van Dort K.W. Piltaver A.,. Siller I., Veerkamp M.T., Walleyn R., Standovár T., van Hees A.F.M., Kosec J., Matočec N., Kraigher H. & Grebenc T. 2004: Ecological Succession of Bryophytes, Vascular Plants and Fungi on Beech Coarse Woody Debris in Europe. Nat-Man Working Report 50.
  • Ónodi G. & Winkler D. 2014: A holtfa szerepe az odúlakó madárközösségek kialakulásában In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 125–144.
  • Preikša Z., Brazaitis G., Marozas V., Jaroszewicz B. 2015: Dead wood quality influences species diversity of rare cryptogams in temperate broadleaved forests. iForest (early view). – [online 2015-09-28] DOI: 10.3832/ifor1483-008
  • Puletti N., Giannetti F., Chirici G. & Canullo R. 2017: Deadwood distribution in European Forests. Journal of Maps 13(2) 733-736. DOI: 10.1080/17445647.2017.1369184
  • Rondeux J. & Sanchez C. 2009: Review of indicators and field methods for monitoring biodiversity within national forest inventories. Core variable: Deadwood. Environmental Monitoring and Assessment, 164(1-4): 617–630. DOI: 10.1007/s10661-009-0917-6
  • Schuck A., Meyer P., Menke N., Lier M. & Lindner M. 2004: Forest Biodiversity Indicator: Dead Wood – A Proposed Approach towards Operationalising the MCPFE Indicator. In: Marchetti M. (ed): Monitoring and indicators of Forest Biodiversity in Europe – From Ideas to opportunity. EFI Proceedings 51: 49–77.
  • Sefidi K. & Etemad V. 2015: Dead wood characteristics influencing macrofungi species abundanceand diversity in Caspian natural beech (Fagus orientalis Lipsky) forests. Forest Systems 24(2): eSC03. DOI: 10.5424/fs/2015242-06039
  • Somogyi Z. 1998: A bolygatás jelentősége, szerepe az erdei ökoszisztémákban és erdőművelési jelentősége. Erdészeti Kutatások 88: 165–194.
  • Standovár T. & Kenderes K. 2003: A review on natural stand dynamics in beechwoods of east central Europe. Applied Ecology and Environmental Research 1(1–2): 19–46. DOI: 10.15666/aeer/01019046
  • Stokland J.N., Siitonen J., & Jonsson B.G. 2012: Biodiversity in dead wood. Cambridge University Press. DOI: 10.1017/cbo9781139025843
  • Stockland J.N., Tomter S.M. & Söderberg U. 2004: Development of Dead Wood Indicators for Biodiversity Monitoring: Experiences from Scandinavia. In: Marchetti M (ed): Monitoring and Indicators of Forest Biodiversity in Europe – From Ideas to Opportunity. EFI Proceedings 51: 207–226.
  • Svensson M., Johansson V., Dahlberg A., Frisch A., Thor G. & Ranius T. 2015: The relative importance of stand and dead wood types for wood-dependent lichens in managed boreal forests. Fungal Ecology DOI: 10.1016/j.funeco.2015.12.010
  • Szmorad F. 2011: A Soproni-hegység erdeinek történeti, növényföldrajzi és cönológiai vizsgálata. Tilia 16: 1–272.
  • Tímár G. 2016: Erdei mikroélőhelyek és védelmük lehetőségei az erdőgazdálkodás során. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 533–548.
  • Tóth V. 2014: A holtfán történő felújulás jelentősége az erdőkben. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 171–176.
  • Vacek S., Vacek Z., Bílek L., Hejcmanová P., Stícha V. & Remes J. 2015: The dynamics and structure of dead wood in natural spruce-beech forest stand – a 40 year case study in the Krokonose National Park. Dendrobiology 73: 21–32. DOI: 10.12657/denbio.073.003
  • van Wagner C.E. 1968: The line intersect method in forest fuel sampling. Forest Science 14: 20–26.
  • Warren W.G. & Olsen P.F. 1964: A line intersect technique for assessing logging waste. Forest Science 10: 267–276. DOI: 10.1093/forestscience/14.1.20
  • Winkler D. 2000: A madárközösségek, mint bioindikátorok alkalmazási lehetősége. In: Frank T. (ed): Természet-Erdő-Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület & Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger, 163–167.
  • Winkler D. 2005: Ecological succession of breeding bird communities in deciduous and coniferous forests in the Sopron Mountains, Hungary. Acta silvatica & Lignaria Hungarica 1: 49–58. full text
  • Open Acces

    For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

    Cite this article as:

    Komlós, M. & Kiss, Cs. (2018): Estimation of the fallen dead wood in the Sopron Mountains. Bulletin of Forestry Science, 8(2): 99-111. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2018.025

    Volume 8, Issue 2
    Pages: 99-111

    DOI: 10.17164/EK.2018.025

    First published:
    9 July 2018

    Related content

    3