Műfészek-predációs vizsgálatok egy erősen mozaikos somogyi élőhelyen

Jánoska Ferenc; Kemenszky Péter; Farkas Attila; Varju József; Horváth Zsolt

Erdészettudományi Közlemények / 6. évfolyam / 2. szám / 161-173. oldal
előző | következő

Jánoska Ferenc, Kemenszky Péter, Farkas Attila, Varju József és Horváth Zsolt

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Jánoska Ferenc

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 4.

e-mail cím: janoska.ferenc[at]nyme.hu

Kivonat

Egy Somogy megyei, erősen mozaikos jellegű élőhelyen végeztünk műfészek-predációs vizsgálatokat. A vizsgálatok során arra voltunk kíváncsiak, hogy a talajon fészkelő szárnyasvad-fajok fészekaljaira mely fészek-fosztogatók lehetnek potenciálisan veszélyesek egy olyan területen, ahol mind az apróvad, mind a nagyvad számára alkalmas élőhelyek találhatók. A vizsgálatok során április és május hónapban 20-20 műfészket vizsgáltunk, melyekbe 2 db valódi tyúktojást, 1-1 db viasz- és gyurmatojást helyeztünk el. A műfészkeket különböző élőhely-típusok találkozási szegélyeibe helyeztük el, és 4 naponta ellenőriztük a predációt. A leggyakoribb predátornak a vörös rókát (Vulpes vulpes) (51%) és a vaddisznót (Sus scrofa) (37%) azonosítottuk. Az élőhelyszegélyek esetében áprilisban a legmagasabb predációt az égeres és a gabona, illetve az égeres és a gyep szegélyekben, májusban az erdőfoltok belső mikroszegélyében tapasztaltuk, mindhárom esetben az eltérés statisztikailag szignifikáns volt. 2 hónapig azonos helyen hagyott műfészkek esetében azonban a predáció nőtt a fiatalos korú erdők belső mikroszegélyeiben is, de a növekedés nem volt statisztikailag szignifikáns.

Kulcsszavak: műfészek, predáció, vörös róka, vaddisznó, szegélyhatás

Hivatkozott irodalom31

1.	Andersen, Ch. H. 2015: The effect of human disturbance on nest predation rate of ground-nesting birds. Master thesis. Telemark University College. Faculty of Arts and Science. Telemark. 25.
2.	Báldi A. 1999: A fészekaljpredáció jelentősége, valamint kísérletes vizsgálatának előnyei, hátrányai és módszertana. Ornis Hungarica, 8-9: 39-55.
3.	Báldi, A. and Batáry, P. 2000: Do predation rates of artificial nests differ between edge and interior reedbed habitats? Acta Ornithologica, 35: 53-56.
4.	Báldi, A. and Batáry, P. 2005: Nest predation in European reedbeds: different losses in edges but similar losses in interiors. Folia Zoologica, 54 (3): 285-292.
5.	Batáry P. 2001: Fészekaljpredációs vizsgálatok a Fertő-tó osztrák oldalán. Diplomamunka, Debrecen, KLTE.
6.	Batáry P. 2004: A fészekpredáció szegélyhatásának vizsgálata. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, 91.
7.	Batáry, P. and Báldi, A. 2005: Factors affecting the survival of real and artificial great reed warbler’s nests. Biologia, Bratislava, 60 (2): 215-219.
8.	Carpio, A. J.; Hillström, L. and Tortosa, F. S. 2016: Effects of wild boar predation on nests of wading birds in various Swedis hhabitats. European Journal of Wildlife Research, 62 (4): 423-430. DOI: 10.1007/s10344-016-1016-y
9.	Dawson, S. J.; Adams, P. J.; Huston, R. M. and Fleming, P. A. 2014: Environmental factors influence nest excavation by foxes. Journal of Zoology, 294 (2): 104-113. DOI: 10.1111/jzo.12158
10.	DeGraaf, R. M. and Angelstam, P. 1993: Effects of timber size-class on predation of artificial nests in extensive forest. Forest Ecology and Management, 61 (1-2): 127-136. DOI: 10.1016/0378-1127(93)90194-r
11.	Faragó S. 2012: Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
12.	Faragó S. és Náhlik A. 1997: A vadállomány szabályozása. A fenntartható vadgazdálkodás populáció-ökológiai alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
13.	Faragó S.; Csányi S.; Pechtol J.; Szemethy L. és Sztojkov V. 2000: Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve Magyarországon. In: Vadászévkönyv 2000. Dénes Natur Műhely kiadó, Budapest, 112-146.
14.	Fazekas A. és Báldi A. 2000: A szegélyhatás és az énekesmadarak fészekaljpredációjának kísérletes vizsgálata a Tököli Parkerdőben. Ornis Hungarica, 10: 41-48.
15.	Götmark, F. 1992: The effects of investigator disturbance on nesting birds. Current Ornithology, 9: 63-104. DOI: 10.1007/978-1-4757-9921-7_3
16.	Heim A. és Báldi A. 2009: Különböző élőhelyek szegélyeinek komparatív fészekaljpredációs vizsgálata. Természetvédelmi közlemények, 15: 291-303.
17.	MaCivor, L. H.; Melvin, S. M and Griffin, C. R. 1990: Effects of research avtivity on piping plover nest predation. Journal of Wildlife Management, 54 (3): 443-447. DOI: 10.2307/3809656
18.	Maier, T. J. and Degraaf, R. M. 2001: Differences in depredation by small predators limit the use of plasticine and zebra finch eggs in artificial-nest studies. The Condor, 103 (1): 180-183. DOI: 10.1650/0010-5422(2001)103[0180:didbsp]2.0.co;2
19.	Medeiros, R.; Ramos, J. A.; Paiva, V. H.; Almeida, A.; Pedro, P. and Antunes, S. 2007: Signage reduces the impact of human disturbance on little tern nesting success in Portugal. Biological Conservation, 135 (1): 99-106. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.10.001
20.	Panek, M. 2002: Space use, nesting sites and breeding success of grey partridge (Perdix perdix) in two agricultural management systems in western Poland. Game and Wildlife Science, 19: 313-326.
21.	Potts, G. R. 1986: The Partridge: Pesticides, Predation and Conservation. Collins, London.
22.	Potts, G. R. 2012: Partridges. Countryside Barometer. Collins, London.
23.	Purger, J. J.; Csuka, Sz. and Kurucz, K. 2008: Predation survival of ground nesting birds in grass and wheat fields: Experiment with plasticine eggs and atrificial nests. Polish Journal of Ecology, 56 (3): 481-486.
24.	Purger J.J.; Muzinic, J. and Purger D. 2012a: Survival chances of ground nest sin a meadow habitat: A case study in Vrana Lake Nature Park (Mediterranean region, Croatia). Polish Journal of Ecology, 60 (1): 207-212.
25.	Purger J.J.; Kurucz K.; Tóth Á. and Batáry P. 2012b: Coating plasticine eggs can eliminate the overestimation of predation on artificial ground nests. Bird Study, 59 (3): 350-352. DOI: 10.1080/00063657.2012.684550
26.	Small, M. F. and Hunter, M. L. 1988: Forest fragmentation and avian nest predation in forested landscapes. Oecologia, 76 (1): 62-64. DOI: 10.1007/bf00379601
27.	Söderström, B.; Pärt, T. and Rydén, J. 1998: Different nest predator faunas and nest predation risk on ground and shrub nests at forest ecotones: an experiment and a review. Oecologia, 117 (1-2): 108-118. DOI: 10.1007/s004420050638
28.	Starck, J. M. and Ricklefs, R. E. (Eds.) 1998: Avian Growth and Development. Evolution within the Altricial-Precocial Spectrum. Oxford University Press, New York, Oxford.
29.	Sterbetz I. 1984: Fogoly. In: Haraszthy L. (Szerk.): Magyarország fészkelő madarai. Natura Budapest, 67-68.
30.	Trinka, A.; Prokop, P. and Batáry, P. 2008: Dummy birds in artificial nest studies: An experiment with Red-backed Strike Lanius collurio. Bird Study, 55 (3): 329-331. DOI: 10.1080/00063650809461539
31.	Weidinger, K. 2008: Nest monitoring does not increase nest predation in open-nesting songbirds: inference from continuous nest-survival data. The Auk, 125 (4): 859-868. DOI: 10.1525/auk.2008.07016

Andersen, Ch. H. 2015: The effect of human disturbance on nest predation rate of ground-nesting birds. Master thesis. Telemark University College. Faculty of Arts and Science. Telemark. 25.

Báldi A. 1999: A fészekaljpredáció jelentősége, valamint kísérletes vizsgálatának előnyei, hátrányai és módszertana. Ornis Hungarica, 8-9: 39-55.

Báldi, A. and Batáry, P. 2000: Do predation rates of artificial nests differ between edge and interior reedbed habitats? Acta Ornithologica, 35: 53-56.

Báldi, A. and Batáry, P. 2005: Nest predation in European reedbeds: different losses in edges but similar losses in interiors. Folia Zoologica, 54 (3): 285-292.

Batáry P. 2001: Fészekaljpredációs vizsgálatok a Fertő-tó osztrák oldalán. Diplomamunka, Debrecen, KLTE.

Batáry P. 2004: A fészekpredáció szegélyhatásának vizsgálata. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, 91.

Batáry, P. and Báldi, A. 2005: Factors affecting the survival of real and artificial great reed warbler’s nests. Biologia, Bratislava, 60 (2): 215-219.

Carpio, A. J.; Hillström, L. and Tortosa, F. S. 2016: Effects of wild boar predation on nests of wading birds in various Swedis hhabitats. European Journal of Wildlife Research, 62 (4): 423-430. DOI: 10.1007/s10344-016-1016-y

Dawson, S. J.; Adams, P. J.; Huston, R. M. and Fleming, P. A. 2014: Environmental factors influence nest excavation by foxes. Journal of Zoology, 294 (2): 104-113. DOI: 10.1111/jzo.12158

DeGraaf, R. M. and Angelstam, P. 1993: Effects of timber size-class on predation of artificial nests in extensive forest. Forest Ecology and Management, 61 (1-2): 127-136. DOI: 10.1016/0378-1127(93)90194-r

Faragó S. 2012: Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Faragó S. és Náhlik A. 1997: A vadállomány szabályozása. A fenntartható vadgazdálkodás populáció-ökológiai alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Faragó S.; Csányi S.; Pechtol J.; Szemethy L. és Sztojkov V. 2000: Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve Magyarországon. In: Vadászévkönyv 2000. Dénes Natur Műhely kiadó, Budapest, 112-146.

Fazekas A. és Báldi A. 2000: A szegélyhatás és az énekesmadarak fészekaljpredációjának kísérletes vizsgálata a Tököli Parkerdőben. Ornis Hungarica, 10: 41-48.

Götmark, F. 1992: The effects of investigator disturbance on nesting birds. Current Ornithology, 9: 63-104. DOI: 10.1007/978-1-4757-9921-7_3

Heim A. és Báldi A. 2009: Különböző élőhelyek szegélyeinek komparatív fészekaljpredációs vizsgálata. Természetvédelmi közlemények, 15: 291-303.

MaCivor, L. H.; Melvin, S. M and Griffin, C. R. 1990: Effects of research avtivity on piping plover nest predation. Journal of Wildlife Management, 54 (3): 443-447. DOI: 10.2307/3809656

Maier, T. J. and Degraaf, R. M. 2001: Differences in depredation by small predators limit the use of plasticine and zebra finch eggs in artificial-nest studies. The Condor, 103 (1): 180-183. DOI: 10.1650/0010-5422(2001)103[0180:didbsp]2.0.co;2

Medeiros, R.; Ramos, J. A.; Paiva, V. H.; Almeida, A.; Pedro, P. and Antunes, S. 2007: Signage reduces the impact of human disturbance on little tern nesting success in Portugal. Biological Conservation, 135 (1): 99-106. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.10.001

Panek, M. 2002: Space use, nesting sites and breeding success of grey partridge (Perdix perdix) in two agricultural management systems in western Poland. Game and Wildlife Science, 19: 313-326.

Potts, G. R. 1986: The Partridge: Pesticides, Predation and Conservation. Collins, London.

Potts, G. R. 2012: Partridges. Countryside Barometer. Collins, London.

Purger, J. J.; Csuka, Sz. and Kurucz, K. 2008: Predation survival of ground nesting birds in grass and wheat fields: Experiment with plasticine eggs and atrificial nests. Polish Journal of Ecology, 56 (3): 481-486.

Purger J.J.; Muzinic, J. and Purger D. 2012a: Survival chances of ground nest sin a meadow habitat: A case study in Vrana Lake Nature Park (Mediterranean region, Croatia). Polish Journal of Ecology, 60 (1): 207-212.

Purger J.J.; Kurucz K.; Tóth Á. and Batáry P. 2012b: Coating plasticine eggs can eliminate the overestimation of predation on artificial ground nests. Bird Study, 59 (3): 350-352. DOI: 10.1080/00063657.2012.684550

Small, M. F. and Hunter, M. L. 1988: Forest fragmentation and avian nest predation in forested landscapes. Oecologia, 76 (1): 62-64. DOI: 10.1007/bf00379601

Söderström, B.; Pärt, T. and Rydén, J. 1998: Different nest predator faunas and nest predation risk on ground and shrub nests at forest ecotones: an experiment and a review. Oecologia, 117 (1-2): 108-118. DOI: 10.1007/s004420050638

Starck, J. M. and Ricklefs, R. E. (Eds.) 1998: Avian Growth and Development. Evolution within the Altricial-Precocial Spectrum. Oxford University Press, New York, Oxford.

Sterbetz I. 1984: Fogoly. In: Haraszthy L. (Szerk.): Magyarország fészkelő madarai. Natura Budapest, 67-68.

Trinka, A.; Prokop, P. and Batáry, P. 2008: Dummy birds in artificial nest studies: An experiment with Red-backed Strike Lanius collurio. Bird Study, 55 (3): 329-331. DOI: 10.1080/00063650809461539

Weidinger, K. 2008: Nest monitoring does not increase nest predation in open-nesting songbirds: inference from continuous nest-survival data. The Auk, 125 (4): 859-868. DOI: 10.1525/auk.2008.07016

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Jánoska F., Kemenszky P., Farkas A., Varju J. és Horváth Zs. (2016): Műfészek-predációs vizsgálatok egy erősen mozaikos somogyi élőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 161-173. DOI: 10.17164/EK.2016.013

előző | következő

6. évfolyam 2. szám,
161-173. oldal

DOI: 10.17164/EK.2016.013

Közlésre elfogadva:
2016. szeptember 27.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Hámori D. (2016): Antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a Felső-Kiskunságban. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 175-187.
2.	Nagy G., Ács K., Csivincsik Á., Varga Gy. és Sugár L. (2014): A sertés buzogányfejű férgének előfordulása dunántúli vaddisznóállományokban egyes környezeti tényezők függvényében. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 197-206.
3.	Náhlik A., Sándor Gy. és Tari T. (2013): A vaddisznó (Sus scrofa) szaporulatának alakulása egy szabadterületi populációban. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 261-269.
4.	Andrési D. (2013): Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 195-204.

Hámori D. (2016): Antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a Felső-Kiskunságban. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 175-187.

Nagy G., Ács K., Csivincsik Á., Varga Gy. és Sugár L. (2014): A sertés buzogányfejű férgének előfordulása dunántúli vaddisznóállományokban egyes környezeti tényezők függvényében. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 197-206.

Náhlik A., Sándor Gy. és Tari T. (2013): A vaddisznó (Sus scrofa) szaporulatának alakulása egy szabadterületi populációban. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 261-269.

Andrési D. (2013): Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 195-204.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Varju J. és Jánoska F. (2015): Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) fás szárú táplálékpreferenciája és élőhelyhasználata a Mosoni-Dunán. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 129-144.
2.	Varga Z. és Farkas A. (2016): A borz (Meles meles L.) táplálkozásának vizsgálata Komárom-Esztergom megye területén. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 189-197.

Varju J. és Jánoska F. (2015): Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) fás szárú táplálékpreferenciája és élőhelyhasználata a Mosoni-Dunán. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 129-144.

Varga Z. és Farkas A. (2016): A borz (Meles meles L.) táplálkozásának vizsgálata Komárom-Esztergom megye területén. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 189-197.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.