A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései

Schiberna Endre; Lett Béla; Juhász István

Erdészettudományi Közlemények / 2. évfolyam / 1. szám / 7-19. oldal
| következő

Schiberna Endre, Lett Béla és Juhász István

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Schiberna Endre

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: eschiberna[at]emk.nyme.hu

Kivonat

A tanulmány a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás ökonómiai értékelésének elvi kérdéseivel foglalkozik oly módon, hogy azt a szálaló üzemmóddal azonosítja. Vizsgálataink arra összpontosítanak, hogy a vágásos erdőkre jellemző szakaszos pénzáramlások és a szálalóerdők esetén jelentkező egyenletes pénzáramlások milyen hatással vannak az erdőgazdálkodás ökonómiai jellemzőire. A vágásos és a szálaló üzemmód eltérő ütemezésben jelentkező pénzáramait az annuitás segítségével hasonlítottuk össze. Míg 0,75%-os kamatláb mellett az annuitási értékek csaknem megegyeznek, 3,5%-os kamatláb esetén a szálalás annuitása mintegy négyszerese a vágásos erdő pénzáramaiból számítható annuitásnak. Ennek ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szálaló üzemmód pénzügyi szempontból kedvezőbb lenne, mert a jövedelmek a vágásos üzemmód esetén is egyenletesen jelentkeznek megfelelően nagy erdőterület és egyenletes koreloszlás mellett.

Kulcsszavak: szálaló üzemmód, szálalás, vágásos üzemmód, természetközeli erdőgazdálkodás, annuitás, bükk, visszatérési idő

Hivatkozott irodalom15

1.	Davies, O. and Kerr, G. 2011: The costs and revenues of transformation to continuous cover forestry: Modelling silvicultural options with Sitka spruce. Forestry Commission UK.
2.	Hanewinkel, M. 2001: Economic aspects of the transformation from even-aged pure stands of Norway spruce to uneven-aged mixed stands of Norway spruce and beech. Forest Ecology and Management, 151: 181-193. DOI: 10.1016/S0378-1127(00)00707-6
3.	Johann, E. 2006: Historical development on nature-based forestry in Central Europe. in Diaci, J. (ed.): Nature-based Forestry in central Europe – Alternatives to Industrial Forestry and Strict Preservation. Studia Forestalia Slovenica, Nr. 126., University of Ljubljana, Ljubljana.
4.	Knoke,T. and Plusczyk, N. 2001: On economic consequences of transformation of a spruce (Picea abies L.) dominated stand from regular into irregular age structure. Forest Ecology and Management, 151: 163-179. DOI: 10.1016/S0378-1127(00)00706-4
5.	Lett B.; Nagy I.; Puskás L.; Stark M.; Horváth S. és Horváth T. 2009: Múlt és jövő – Kisparaszti szálalás a Vendvidéken. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
6.	Lett B.; Nagy I.; Puskás L.; Stark M.; Horváth S. és Horváth T. 2010: Múlt és jövő II. – Tarvágásból szálalásba. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
7.	Madas L.; Koloszár J. és Csépányi P. 2005: A vágásos erdőből a szálalóerdőbe. Erdészeti Lapok, 140(9): 265-267 Teljes szöveg
8.	Majer A. 1986: A szálalás helyzete hazánkban a szakirodalom és a kísérleti területek értékelése alapján. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1986(2): 17-47.
9.	Marosi Gy. 2008: Az ültetvényszerű fatermesztés ökonómiai elemzése. In: Führer E; Rédei K. és Tóth B. (szerk.): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest: 191-214 .
10.	Mendlik G. 1980: A bükkösök erdőnevelési modelltáblája, kandidátusi disszertáció. Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron.
11.	Mendlik G. 1983: Bükk fatermési tábla. Erdészeti Kutatások, 75: 189-198.
12.	Reininger, H.: 2010. A szálalás elvei avagy a korosztályos erdők átalakítása. HM Budapest Erdőgazdaság Zrt., Budapest.
13.	Roth Gy. 1958: A szálaló erdőről. Erdészettudományi Közlemények. 1958(1): 49-63.
14.	Schiberna E. 2006: A magán-erdőgazdálkodás működőképességének gazdasági vizsgálata. PhD értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. Teljes szöveg
15.	Solymos R. 2000: Erdőfelújítás és -nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest: 1–286.

Davies, O. and Kerr, G. 2011: The costs and revenues of transformation to continuous cover forestry: Modelling silvicultural options with Sitka spruce. Forestry Commission UK.

Hanewinkel, M. 2001: Economic aspects of the transformation from even-aged pure stands of Norway spruce to uneven-aged mixed stands of Norway spruce and beech. Forest Ecology and Management, 151: 181-193. DOI: 10.1016/S0378-1127(00)00707-6

Johann, E. 2006: Historical development on nature-based forestry in Central Europe. in Diaci, J. (ed.): Nature-based Forestry in central Europe – Alternatives to Industrial Forestry and Strict Preservation. Studia Forestalia Slovenica, Nr. 126., University of Ljubljana, Ljubljana.

Knoke,T. and Plusczyk, N. 2001: On economic consequences of transformation of a spruce (Picea abies L.) dominated stand from regular into irregular age structure. Forest Ecology and Management, 151: 163-179. DOI: 10.1016/S0378-1127(00)00706-4

Lett B.; Nagy I.; Puskás L.; Stark M.; Horváth S. és Horváth T. 2009: Múlt és jövő – Kisparaszti szálalás a Vendvidéken. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Lett B.; Nagy I.; Puskás L.; Stark M.; Horváth S. és Horváth T. 2010: Múlt és jövő II. – Tarvágásból szálalásba. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Madas L.; Koloszár J. és Csépányi P. 2005: A vágásos erdőből a szálalóerdőbe. Erdészeti Lapok, 140(9): 265-267 Teljes szöveg

Majer A. 1986: A szálalás helyzete hazánkban a szakirodalom és a kísérleti területek értékelése alapján. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1986(2): 17-47.

Marosi Gy. 2008: Az ültetvényszerű fatermesztés ökonómiai elemzése. In: Führer E; Rédei K. és Tóth B. (szerk.): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest: 191-214 .

Mendlik G. 1980: A bükkösök erdőnevelési modelltáblája, kandidátusi disszertáció. Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron.

Mendlik G. 1983: Bükk fatermési tábla. Erdészeti Kutatások, 75: 189-198.

Reininger, H.: 2010. A szálalás elvei avagy a korosztályos erdők átalakítása. HM Budapest Erdőgazdaság Zrt., Budapest.

Roth Gy. 1958: A szálaló erdőről. Erdészettudományi Közlemények. 1958(1): 49-63.

Schiberna E. 2006: A magán-erdőgazdálkodás működőképességének gazdasági vizsgálata. PhD értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. Teljes szöveg

Solymos R. 2000: Erdőfelújítás és -nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest: 1–286.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

| következő

2. évfolyam 1. szám,
7-19. oldal

Közlésre elfogadva:
2012. szeptember 3.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68.
2.	Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.
3.	Rumpf J., Horváth A. L. és Szakálosné M. K. (2015): Egyes fák és faállományok minőségi osztályai és fahasználati árbevételi kategóriái. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 21-41.
4.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
5.	Marosi Gy., Dauner M. és Juhász I. (2013): Az állami tulajdonú erdők természeti járadéka mint a vagyonkezelői díj lehetséges alapja. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 125-135.
6.	Csépányi P. (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111-124.
7.	Kollár T. (2013): Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 71-78.

Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68.

Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.

Rumpf J., Horváth A. L. és Szakálosné M. K. (2015): Egyes fák és faállományok minőségi osztályai és fahasználati árbevételi kategóriái. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 21-41.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Marosi Gy., Dauner M. és Juhász I. (2013): Az állami tulajdonú erdők természeti járadéka mint a vagyonkezelői díj lehetséges alapja. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 125-135.

Csépányi P. (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111-124.

Kollár T. (2013): Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 71-78.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Mertl T. és Schiberna E. (2017): A magyarországi magántulajdonú erdők tulajdonszerkezete. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 7-23.
2.	Mertl T. és Schiberna E. (2018): Magyarországi magán-erdőtulajdonosok. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 113-126.
3.	Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II. (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.
4.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

Mertl T. és Schiberna E. (2017): A magyarországi magántulajdonú erdők tulajdonszerkezete. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 7-23.

Mertl T. és Schiberna E. (2018): Magyarországi magán-erdőtulajdonosok. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 113-126.

Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
(Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.