Bulletin of Forestry Science / Volume 13 / Issue 1 / Pages 21-34
previous article | next article

A literature review of the hungarian mycorrhiza research and its results

Dominik Dredor & Tünde Szmatona-Túri

Correspondence

Correspondence: Dredor Dominik

Postal address: 3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

e-mail: dredor.dominik[at]gmail.com

Abstract

Mycorrhiza is a symbiosis between the roots of plants and fungi, in which mutual nutrient transfer occurs. In forestry aspect, ectomycorrhiza is the most significant of its seven types of mycorrhiza, because the most of forest trees live in such root connections. In our work we review the Hungarian literature of mycorrhizal research of forest importance from the 19th century to the present. Several researchers have been examined the artificial grafting of fungi on trees and have positive results in almost all cases. Overall, artificial mycorrhization can greatly help the nutrient uptake and so the resistance and growth of trees. However, due to demand the high precision, professional and expensive work, it has not yet become widespread in Hungary despite the good results. Due to the effects of climate change, forest mycorrhization may be important in the future, currently it is used only in truffle cultivation. In the future, mycorrhization may have a importance in the fight against climate change and in order to creat more resistance forests.

Keywords: fungus, seedling production, symbiosis, artificial vaccination, mycorrhization, nutrition uptake

References74

  • Bagi I. & Fekete A. O. 2007: A szarvasgombász mesterség. Trajan Könyvesműhely, 190.
  • Banyajev A. V. 1940: A mykorrhizás gombáknak a talajban való megtelepítése céljából végzett kísérletek. „Lesznoje Hozjajsztvo” 10.
  • Barna T. 2000: A mikorrhizák szerepe a csemetekertinövényvédelemben, a talajlakó kórokozókkal szemben. In: Kutatói nap 2000 Tudományos eredmények a gyakorlatban, Szeged, 27.
  • Barna T., Jakucs E., Bratek Z. & Szántó M. 2001: Az erdősítések eredményességét fokozó közös mikorrhiza kutatások. In: Mátyás Cs., Führer E. & Tóth J. (eds.): Gondolatok az erdővédelemről az ezredfordulón. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai 15: 169–178.
  • Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136. full text
  • Bencze L. & Kiss L. 1960: A mykorrhiza-oltásban rejlő lehetőségek. Az Erdő 9(7): 274–280. full text
  • Bokor R. 1943a: A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozása. Erdészeti Lapok 82(8): 355–360. full text
  • Bokor R. 1943b: A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozása. Erdészeti Lapok 82(9): 399–406.
  • Bokor R. 1954: A Mykorrhiza-gombákkal történő talajoltások új agrotechnikai eljárása. Erdészeti Kutatások 4: 27–45.
  • Bokor R. 1956: A Mykorrhiza-gombák által termelt antibiotikumok hatása egyes fenyőfélék magjának csírázására. Erdészeti Kutatások 1: 67–79.
  • Bokor R. 1959a: Vizsgálatok az erdei- és feketefenyő csemeték mesterséges mykorrhizálása terén többgombás (komplex) tiszta tenyészetekkel. Erdészeti Kutatások 12: 355–388.
  • Bokor R. 1959b: A Mykorrhiza-gombák növekedése és a tápláló közeg reakciója közötti kölcsönhatások vizsgálata. Erdészeti Kutatások 6(1-2): 389–394.
  • Bondor A. 1987: Feketefenyő. In: Bondor A. (ed.): A fenyő termesztése és hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 21.
  • Bratek Z., Király I., Láng F. 1992: R-spectra of some hypogeous mushrooms. Micologia e Vegetazione Mediterranea 7(1): 95-102.
  • Bratek Z, Merényi Zs., Illyés Z., László P., Anton A., Papp L., Merkl O., Garay J., Vikor J., Brandt S. 2010: Studies on the ecophysiology of Tuber aestivum populations in the Carpatho-pannon region. Austrian Journal of Mycology 19: 221-226.
  • Bratek Z. 2021: L’essor de la truffe et sa culture en Hongrie. Le Trufficulteur 114: 26.
  • Csóka Gy., Hirka A. & Csiky Zs. 2002: Az erdővédelem magyarországi szakirodalma CD. Agroinform Kiadó, Budapest.
  • Csorbainé G. A. 2011: A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) és a nagyspórás szarvasgomba (Tuber macrosporum Vittad.) magyarországi termeszthetőségének vizsgálata. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő. 120–123.
  • Dredor D. & Szmatona-Túri T. 2022: Mikorrhizálás erdészeti alkalmazhatósága hazai viszonyok között a fák növekedésének, tápanyag- és vízellátásának javítása, fokozása érdekében. In: Haltrich A. & Varga Á. (eds.): 68. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2022. február 22., 58.
  • Dredor D. & Szmatona-Túri T. 2023a: Mikorhizás kísérleti ültetvény növénykórtani vizsgálata. In: Haltrich A. & Varga Á. (eds.): 69. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2023. 02. 21., 73.
  • Dredor D., Szmatona-Túri T. 2023a: Mikorrhizás kísérleti ültetvény növénykórtani vizsgálata. In: Haltrich Attila (szerk.) 69. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, Magyarország: Magyar Növényvédelmi Társaság, 73.
  • Erdőtörvény 2009: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 26§.
  • Ewald G, Vasas G. & Locsmándi Cs. 2017: Gombászok kézikönyve. Cser Kiadó, Budapest, 57.
  • Frank A. B. 1894 (in Fekete): A mykorrhiza gombák befolyása az erdei fák táplálkozására. Erdészeti Lapok 33(5): 403–407.
  • Frank A.B. 1885: Über die auf Wurzelsymbiose beninde Ernährung gewisser Bäume durch unterirdische Pilze. Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft 3: 128–145.
  • Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
  • Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Agroinform Kiadó, Budapest, 147–151.
  • Gibelli G. 1883: Nuovi studii sulla malattia del castagno detta dell’inchiostro Memorie della Reale Accademia delle Scienze dell’ Istituto di Bologna 4: 287–314.
  • Gyurkó P. 1978: Mikorhiza gombák élettani vizsgálata laboratóriumi körülményék között. Mikológiai Közlemények 17(1-2): 29–34.
  • Holes L. 1988: Mikorrhiza és vékonygyökér vizsgálatok beteg és egészséges Quercus petraea fákon. In: Bartha S. (ed.): I. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest 1988 04. 27. – 1988. 04. 29. MTA 70.
  • Hollós L. 1911: Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 248.
  • Ismeretlen szerző 1885: A gombák és fák közötti élettani összefüggés. Erdészeti Lapok 24: 737–738.
  • Jakucs E. 1997: Az eddig ismert magyarországi tölgymikorrhizák határozó kulcsa. Mikológiai Közlemények 36(2-3): 35–38.
  • Jakucs E. & Vajna L. 2003: Mikológia. Agroinform Kiadó, Budapest, 291–304.
  • Jakucs E. 2003: A mikorrhizák erdészeti alkalmazásának perspektívái és veszélyei. Erdészeti Lapok 138(5) 136–137. full text
  • Jakucs E. 2008a: A mikorrhizák szerepe a növények szárazságtűrésében. A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, 2008. szeptember 25-26., előadások összefoglalói. 61–65.
  • Jakucs E. 2008b: Egyes magyarországi erdők ektomikorrhizái. MTA doktori értekezés tézisei, Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszék, 1–15.
  • Jakucs E. 2010: Egyes magyarországi erdők ektomikorrhizái. Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(1-2): 167–175.
  • Jakucs E. (ed.) 2016: Gombaszakértői praktikum. Flaccus Kiadó, Budapest, 247.
  • Kalmár Z. & Makara Gy. 1973: Ehető és mérges gombák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 172–173.
  • Kelley P. A. 2018: The Concept of Mycorrhiza. Mycologia 147–151. DOI: 10.1080/00275514.1931.12017032
  • Kiss L. 1965: Rovarölőszerek hatása mikorrhiza gombákra. Az Erdő 14(4): 153–157.
  • Kiss L. 1966: Mikorrhiza szabadföldi oltások eredményei. Erdészeti Kutatások 62(1-3): 285–292.
  • Kiss L. 1967a: Rovarölőszerek hatásának vizsgálata az erdei- és feketefenyő fontosabb mikorrhiza-gombáin laboratóriumi körülmények között. Erdészeti Kutatások 63(1-3): 241–247.
  • Kiss L. 1967b: Gyomirtószerek hatásának vizsgálata mikorrhiza-gombákon laboratóriumi körülmények között. Erdészeti Kutatások 63(1–3): 249–258
  • Kollár T. 2007: Ektomikorrhiza oltóanyag előállítási kísérletek. TDK dolgozat, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron, 1–23.
  • Kovács M. G. 2002: Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken. Ph.D. értekezés tézisei, Szegedi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Szeged, 1–10.
  • Kristó L. 2008: Erdészeti szaporítóanyag-termelés. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft, Budapest, 45–89.
  • Malatinszky Á. 2017: Bevezetés a természetvédelembe. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöllő, 10–14.
  • Melin E. & Nilsson H. 1957: Transport of 14e-Iabelled photosynthate to the fungal associate of pine mycorrhiza. Svensk Botanisk Tidskrift. 51: 166–86.
  • Nagy Cs. 2009: Erdészeti növénytan. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest, 4.
  • Nagy Zs. 2010: Szarvasgomba, mint erdei melléktermék az Alföldön. In: Szulcsán G.: Kutatói Nap – Tudományos eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért Egyesület, 50–53.
  • NEFAG 2020: Szarvasgomba – NEFAG Zrt. https://szarvasgomba.nefag.hu. Letöltés: 2023. 04. 08.
  • Pagony H. (ed) 1993: Erdei károsítók. Képes határozó. Erdőrendezési Szolgálat, Budapest, 24–27.
  • Pagony H. 1987: A gyökérrontó tapló (Fomes annosus). Erdőgazdaság és faipar 12: 18–19.
  • Schilberszky K. 1904: Az erdei fák gyökérgombáiról (mykorrhiza). Erdészeti Lapok 43(4): 336–337.
  • Seress D. & Kovács M. G. 2010: Tájidegen ektomikorrhiza-képző gombák a fülöpházi homokpusztagyepben. Mikológiai Közlemények, Clusiana 49 (1-2): 129–137.
  • Seress D. 2009: Fenyők ektomikorrhiza-képző gombáinak vizsgálata a fülöpházi homokterületen. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológus TDK Konferencia, 1–20.
  • Seress D. 2015: Ektomikorrhizák morfológiai és diverzitásvizsgálata. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék, Budapest, 100.
  • Stenstrőm E. & Unestam T. 1990: Variation in field response of Pinus sylvestris to nursery inoculation with four different ectomycorrhizal fungi. Canadian Journal of Forest Research. 20:1796–1803.
  • Szántó M. 1990: A hazai mikorrhiza kutatás története. Mikológiai Közlemények 29(1-3): 89–102.
  • Szántó M. 1992: Adatok a mikorrhizált fenyőcsemeték P-tartalmáról. Mikológiai Közlemények 31(1-2): 27–34.
  • Szántó M. 1995a: Az erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. Erdészeti Lapok 130(10): 306–307.
  • Szántó M. 1995b: Az erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 1. Növedékvizsgálat, a magasság alakulása, hossznövekedés. Mikológiai Közlemények 34(1): 64–74.
  • Szántó M. 1995c: Az erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 2. A növények tömegviszonyai. Mikológiai Közlemények 34(2-3): 42–47.
  • Szántó M. 1996: Az erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 3. A kémiai összetevők vizsgálata. Mikológiai Közlemények 35(1-2): 85–91.
  • Szántó M. 1997: Az erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 4. A vizsgált növények ásványianyag tartalma. Mikológiai Közlemények 36(1): 39–46.
  • Szántó M. 2001: A mikorrhiza kapcsolatok szerepe az erdők egészségi állapotában. In: Mátyás Cs., Führer E. & Tóth J. (eds.): Gondolatok az erdővédelemről az ezredfordulón. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai 15: 154–158.
  • Szegő D., Rudnóy Sz., Zöld-Balogh Á. & Bratek Z. 2007: Homoki szarvasgombával beoltott akáccsemeték mikorrhizáinak és gyökérasszociált gombáinak morfológiai és molekuláris vizsgálata. Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(2): 269–279.
  • Téglás K. 1892: Ártalmas-e a fiatal fenyőcsemetéknek a mycorhiza képződésre vezető symbiózis? Erdészeti Lapok 31(12): 903.
  • Trappe M. J. 2005: A.B. Frank and mycorrhizae: the challenge to evolutionaryand ecologic theory. Mycorrhiza 15: 277–281. DOI: 10.1007/s00572-004-0330-5
  • Ubrizsy A. 1981: A mikorrhiza jelentősége a fák betegség elleni védekezésében. Az Erdő 30(8): 358–359.
  • Vanyin Sz. I. 1949: A mykorrhiza jelentősége a sztyepek erdősítésekor. „Príroda” 8.
  • Zöld-Balogh Á., Parádi I. & Bratek Z. 2002: Az őrségi Fekete-tó úszóláp növényeinek mikorrhiza-kapcsolatai. Kanitzia 10: 217–224.

    • Open Acces

    For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

    Cite this article as:

    Dredor, D. & Szmatona-Túri, T. (2023): A literature review of the hungarian mycorrhiza research and its results. Bulletin of Forestry Science, 13(1): 21-34. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2023.02

    Volume 13, Issue 1
    Pages: 21-34

    DOI: 10.17164/EK.2023.02

    First published:
    12 July 2023

    Related content

    2

    Related content in the Bulletin of Forestry Science*

    * Automatically generated recommendations based on the occurrence of keywords given by authors in the titles and abstracts of other articles. For more detailed search please use the manual search.