Holtfa mikroélőhelyek ugróvillás-közösségeinek vizsgálata

Séllei Dániel; Tóth Viktória; Winkler Dániel

Erdészettudományi Közlemények / 13. évfolyam / 2. szám / 103-122. oldal
előző | következő

Séllei Dániel, Tóth Viktória és Winkler Dániel

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Winkler Dániel

Cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: winkler.daniel[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Kutatásunk célja a holtfa mikrohabitatokhoz kötődő ugróvillás-közösségek vizsgálata volt. Kutatási területként a Répce menti maradvány ligeterdőt (Csáfordi-erdő, Győr-Moson-Sopron vármegye) választottuk, amelyben nagy mennyiségű álló és fekvő holtfa jelenléte jellemző. A felmérésekhez és mintavételekhez összesen 11 mikrohabitatot választottunk ki, amelyek között fekvő holtfák, dendrotelmák, kéregleválások, tőkorhadt odvak korhanya is szerepelt. A vizsgálat során összesen 1309 ugróvillás egyedet válogattunk le és határoztunk meg faj szinten. Összesen 40 fajt mutattunk ki a vizsgált mikrohabitatokból. A fajok közül három, a magyar faunára nézve új faj (Anurida granaria, Folsomia martynovae, F. cf. similis) is előkerült. A legnagyobb fajszám szerinti részaránnyal (25%) az Entomobryidae család képviseltette magát. A fajszám a vizsgált mikroélőhelyeken 1 és 21 között változott. A nagyobb fajszámú közösségek a fekvő holtfákhoz kötődtek, ezen belül pedig az előrehaladottabb stádiumban lévő, magasabb korhadási fokú holtfákhoz. Kevesebb faj kötődött a tőkorhadt fák odvainak korhanyához, míg a speciális mikroélőhelyek (élő fák leváló kérge, vízzel telt dendrotelma) csupán egy-két fajnak nyújtottak megfelelő élőhelyet.

Kulcsszavak: Collembola, diverzitás, dendrotelma, fekvő holtfa, korhadási fok, ártéri erdő

Hivatkozott irodalom51

1.	Andringa J.I., Zuo J., Berg M.P., Klein R., van’t Veer J., de Geus R., de Beaumont M., Goudzwaard L., van Ha, J., Broekman R., van Logtestijn R.S.P., Li Y., Fujii S., Lammers M., Hefting M.M., Sass-Klaassen U. & Cornelissen J.H.C. 2019: Combining tree species and decay stages to increase invertebrate diversity in dead wood. Forest Ecology and Management 441: 80–88.
2.	Babenko A.B., Chernova N.M., Potapov M.B. & Stebaeva M.B. 1994: Collembola of Russia and adjacent countries: Family Hypogastruridae. Nauka, Moskow.
3.	Bellinger P.F., Christiansen K.A. & Janssens F. 2023: Checklist of the Collembola of the World. Available from: www.collembola.org (accessed 04 June 2023)
4.	Błoszyk J., Rutkowski T., Napierała A., Konwerski S. & Zacharyasiewicz M. 2021: Dead Wood as an Element Enriching Biodiversity of Forest Ecosystems: A Case Study Based on Mites from the Suborder Uropodina (Acari: Parasitiformes). Diversity 13: 476.
5.	Bretfeld G. 1999: Symphypleona. In Dunger W. (ed.), Synopses on Palaearctic Collembola. Vol. 2. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 71(1): 1–318.
6.	Bütle r R., Lachat T., Krumm F., Kraus D. & Larrieu L. 2020: Field Guide to Tree-related Microhabitats. Descriptions and size limits for their inventory. Birmensdorf, Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research WSL.
7.	Csóka Gy. & Lakatos F. 2014: Az erdei holtfa megjelenési formái. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds.): A holtfa. Silva Naturalis 5. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 29–36.
8.	Csóka Gy. 2000: Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. In: Frank T. (ed.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger, 85–98.
9.	Dányi L. & Traser G. 2008: An annotated checklist of the springtail fauna of Hungary (Hexapoda: Collembola). OpusculaZoologica 38: 3–82.
10.	Deharveng L. 1982: Cle de determination des genres de Neanurinae (Collembola) d’Europe et la region Mediterraneenne, avec description de deux nouveaux genres. Travaux du Laboratoire d’Ecobiologie des arthropodes édaphiques 3: 7–13.
11.	Dunger W., Schulz H.-J., Zimdars B. & Hohberg K. 2004: Changes in collembolan species composition in Eastern German mine sites over fifty years of primary succession. Pedobiologia 48(5-6): 503–517.
12.	Fjellberg A. 1980: Identification keys to Norwegian Collembola. Norsk Entomologisk Forening, 1–152.
13.	Fjellberg A. 1998: The Collembola of Fennoscandia and Denmark. Part I.: Poduromorpha. Fauna Entomologica Scandinavica 35: 1–184.
14.	Gibbons P. & Lindenmayer D. 2002: Tree hollows and wildlife conservation in Australia. CSIRO Publishing
15.	Gillet S. & Ponge J.F. 2003: Changes in species assemblages and diets of Collembola along a gradient of metal pollution. Applied Soil Ecology 22(2): 127–138.
16.	Gisin H. 1960: Collembolenfauna Europas. Museum d’Histoire Naturelle, Genève
17.	Hammer Ř., Harper D.A.T. & Ryan P.D. 2001: PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4: 1–9.
18.	Hopkin S.P. 1997: Biology of the Springtails (Insecta: Collembola). University Press, Oxford.
19.	Jordana R. 2012: Capbryinae & Entomobryini. In: Dunger W. & Burkhardt U. (eds.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol. 7/1. Soil Organisms 84: 1–390.
20.	Jordana R., Arbea J.I. & Ariño A.H. 1990: Catálogo de colémbolos ibéricos. Base de datos. Publicaciones de Biología de la Universidad de Navarra, Serie Zoológica 21: 1–231.
21.	Jordana R., Arbea J.I. & Carlos Simón M.J.L. 1997: Collembola, Poduromorpha. Fauna Iberica, Vol. 8. Museo National de Ciencias Naturales, Madrid.
22.	Keszei B. 2012: A Répce mente. In: Kárpáti L. & Fally J. (eds.): Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről. Szaktudás Kiadó, Budapest, 132–134.
23.	Kraus D., Bütler R., Krumm F., Lachat T., Larrieu L., Mergner U., Paillet Y., Rydkvist T., Schuck A. & Winter S. 2016: Catalogue of tree microhabitats – Reference field list. Integrate + Technical Paper.
24.	Loksa I. & Rubio I. 1966: Angaben zu den Kenntnissen über die Collembolenfauna des Bakony-Gebirges. Opuscula Zoologica 6(1): 139–156.
25.	Mateos E. & Winkler D. 2018: New data clarifying the taxonomy of European members of the Lepidocyrtus pallidus–serbicus group (Collembola, Entomobryidae). Zootaxa 4429: 548–568.
26.	Ódor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kutatási jelentés, kézirat.
27.	Ónódi G. & Winkler D. 2014: A holtfa szerepe az odúlakó madárközösségek kialakulásában. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds.): A holtfa. Silva Naturalis 5. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 125–144.
28.	Pomorski R.J. 1998: Onychiurinae of Poland (Collembola: Onychiuridae). Genus (Supplement), Polish Taxonomical Society, Wrocław, 1–201.
29.	Potapov M. 2001: Synopses on Palaearctic Collembola: Isotomidae. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 73(2): 1–603.
30.	Regnery B., Couvet D., Kubarek L., Julien J.F. & Kerbiriou C. 2013: Tree microhabitats as indicators of bird and bat communities in Mediterranean forests. Ecological Indicators 34: 221–230.
31.	Richards O.W. & Davies R.G. 1977: Diplura. In: Imms’ General Textbook of Entomology. Springer, Dordrecht.
32.	Skarżyński D., Piwnik A. & Krzysztofiak A. 2016: Saproxylic springtails (Collembola) of the Wigry National Park. Forest Research Papers 77(3): 186–203.
33.	Skubała P. & Marzec A. 2013 Importance of different types of beech dead wood for soil microarthropod fauna. Polish Journal of Ecology 61: 545–560.
34.	Smolis A. & Kadej M. 2014: A New Saproxylic Paleonurini (Collembola, Neanuridae) Species from North America with the First Record of Galanura agnieskae Smolis, 2000 from the Continent. Florida Entomologist 97(4): 1386–1394.
35.	Stokland J.N, Siitonen J. & Jonsson B.G. 2012: Biodiversity in dead wood. Cambridge University Press. Cambridge.
36.	Stomp N. 1972: Deux nouvelles espèces de Pseudosinella endogés d’Europe (Collemboles, Entomobryides). Revue Suisse de Zoologie 79: 279–286.
37.	Thibaud J.M., Shulz H.J. & Da Gama M.M. 2004: Synopses on Palaearctic Collembola: Hypogastruridae. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 75(2): 1–603.
38.	Traser Gy. 1994: A meszezés hatása egy savanyú bükkös ugróvillás (Insecta: Collembola) faunájára. Erdészeti Szakmai Konferencia kiadványa, Sopron, 99–103.
39.	Traser Gy. 1997: Egy szigetközi nemesnyáras biodiverzitása: a talajfauna. In: Pájer J. & Fabich E. (eds.): V. Erdészeti Szakmai Konferencia kiadványa a WoodTech keretében. Sopron, 57–64.
40.	Traser Gy. 2003: Hansági nemesnyár és éger erdők ugróvillás (Insecta: Collembola) faunája. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványa. 153–157.
41.	Traser G. & Christian E. 1992: Lepidocyrtus peisonis sp. n., ein neues Springschwanz aus dem Neusiedlersee-Gebiet (Collembola: Entomobryidae). Folia Entomologica Hungarica 52: 119–122.
42.	Traser G. & Thibaud J–M. 1999: Une nouvelle espèce du genere Neonaphorura de Hongrie (Collembola, Onychiuridae, Tullbergiinae). Revue Française d’Entomologie (Nouvelle série) 21(3): 105–108.
43.	Tullgren A. 1918: Ein sehr einfacher Ausleseapparat für terricole Tierformen. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 4(1): 149–150.
44.	Ulyshen M.D. 2014: Wood decomposition as influenced by invertebrates. Biological Reviews 91(1): 70–85.
45.	Weiner W.M. 1996: Generic revision of Onychiurinae (Collembola: Onychiuridae) with a cladistic analysis. Annales de la Société Entomologique de France 32(2): 163–200.
46.	Winkler D. & Mateos E. 2018a: New species of Pseudosinella Schäffer, 1897 (Collembola, Entomobryidae) from Hungary. Zootaxa 4382: 347–366.
47.	Winkler D. & Mateos E. 2018b: Redescription of Lepidocyrtus peisonis Traser & Christian, 1992 with notes on Lepidocyrtus mariani Traser & Dányi, 2008 (Collembola: Entomobryidae). Zootaxa 4375: 392–408.
48.	Winkler D., Korda M. & Traser G. 2011: Two species of Collembola new for the fauna of Hungary. Opuscula Zoologica 42(2): 199–206.
49.	Zhang B., Chen T.W., Mateos E., Scheu S. & Schaefer I. 2018: Cryptic species in Lepidocyrtus lanuginosus (Collembola: Entomobryidae) are sorted by habitat type. Pedobiologia 68: 12–19.
50.	Zimdars B. & Dunger W. 1994: Tullbergiinae. In: Dunger W. (ed.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol.: I. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz, 68(3–4): 1–71.
51.	Zuo J., Fonck M., van Hal J., Hans J., Cornelissen C. & Berg M.P. 2014: Diversity of macro-detritivores in dead wood is influenced by tree species, decay stage and environment. Soil Biology and Biochemistry 78: 288–297.

Andringa J.I., Zuo J., Berg M.P., Klein R., van’t Veer J., de Geus R., de Beaumont M., Goudzwaard L., van Ha, J., Broekman R., van Logtestijn R.S.P., Li Y., Fujii S., Lammers M., Hefting M.M., Sass-Klaassen U. & Cornelissen J.H.C. 2019: Combining tree species and decay stages to increase invertebrate diversity in dead wood. Forest Ecology and Management 441: 80–88.

Babenko A.B., Chernova N.M., Potapov M.B. & Stebaeva M.B. 1994: Collembola of Russia and adjacent countries: Family Hypogastruridae. Nauka, Moskow.

Bellinger P.F., Christiansen K.A. & Janssens F. 2023: Checklist of the Collembola of the World. Available from: www.collembola.org (accessed 04 June 2023)

Błoszyk J., Rutkowski T., Napierała A., Konwerski S. & Zacharyasiewicz M. 2021: Dead Wood as an Element Enriching Biodiversity of Forest Ecosystems: A Case Study Based on Mites from the Suborder Uropodina (Acari: Parasitiformes). Diversity 13: 476.

Bretfeld G. 1999: Symphypleona. In Dunger W. (ed.), Synopses on Palaearctic Collembola. Vol. 2. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 71(1): 1–318.

Bütle r R., Lachat T., Krumm F., Kraus D. & Larrieu L. 2020: Field Guide to Tree-related Microhabitats. Descriptions and size limits for their inventory. Birmensdorf, Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research WSL.

Csóka Gy. & Lakatos F. 2014: Az erdei holtfa megjelenési formái. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds.): A holtfa. Silva Naturalis 5. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 29–36.

Csóka Gy. 2000: Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. In: Frank T. (ed.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger, 85–98.

Dányi L. & Traser G. 2008: An annotated checklist of the springtail fauna of Hungary (Hexapoda: Collembola). OpusculaZoologica 38: 3–82.

Deharveng L. 1982: Cle de determination des genres de Neanurinae (Collembola) d’Europe et la region Mediterraneenne, avec description de deux nouveaux genres. Travaux du Laboratoire d’Ecobiologie des arthropodes édaphiques 3: 7–13.

Dunger W., Schulz H.-J., Zimdars B. & Hohberg K. 2004: Changes in collembolan species composition in Eastern German mine sites over fifty years of primary succession. Pedobiologia 48(5-6): 503–517.

Fjellberg A. 1980: Identification keys to Norwegian Collembola. Norsk Entomologisk Forening, 1–152.

Fjellberg A. 1998: The Collembola of Fennoscandia and Denmark. Part I.: Poduromorpha. Fauna Entomologica Scandinavica 35: 1–184.

Gibbons P. & Lindenmayer D. 2002: Tree hollows and wildlife conservation in Australia. CSIRO Publishing

Gillet S. & Ponge J.F. 2003: Changes in species assemblages and diets of Collembola along a gradient of metal pollution. Applied Soil Ecology 22(2): 127–138.

Gisin H. 1960: Collembolenfauna Europas. Museum d’Histoire Naturelle, Genève

Hammer Ř., Harper D.A.T. & Ryan P.D. 2001: PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4: 1–9.

Hopkin S.P. 1997: Biology of the Springtails (Insecta: Collembola). University Press, Oxford.

Jordana R. 2012: Capbryinae & Entomobryini. In: Dunger W. & Burkhardt U. (eds.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol. 7/1. Soil Organisms 84: 1–390.

Jordana R., Arbea J.I. & Ariño A.H. 1990: Catálogo de colémbolos ibéricos. Base de datos. Publicaciones de Biología de la Universidad de Navarra, Serie Zoológica 21: 1–231.

Jordana R., Arbea J.I. & Carlos Simón M.J.L. 1997: Collembola, Poduromorpha. Fauna Iberica, Vol. 8. Museo National de Ciencias Naturales, Madrid.

Keszei B. 2012: A Répce mente. In: Kárpáti L. & Fally J. (eds.): Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről. Szaktudás Kiadó, Budapest, 132–134.

Kraus D., Bütler R., Krumm F., Lachat T., Larrieu L., Mergner U., Paillet Y., Rydkvist T., Schuck A. & Winter S. 2016: Catalogue of tree microhabitats – Reference field list. Integrate + Technical Paper.

Loksa I. & Rubio I. 1966: Angaben zu den Kenntnissen über die Collembolenfauna des Bakony-Gebirges. Opuscula Zoologica 6(1): 139–156.

Mateos E. & Winkler D. 2018: New data clarifying the taxonomy of European members of the Lepidocyrtus pallidus–serbicus group (Collembola, Entomobryidae). Zootaxa 4429: 548–568.

Ódor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kutatási jelentés, kézirat.

Ónódi G. & Winkler D. 2014: A holtfa szerepe az odúlakó madárközösségek kialakulásában. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds.): A holtfa. Silva Naturalis 5. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 125–144.

Pomorski R.J. 1998: Onychiurinae of Poland (Collembola: Onychiuridae). Genus (Supplement), Polish Taxonomical Society, Wrocław, 1–201.

Potapov M. 2001: Synopses on Palaearctic Collembola: Isotomidae. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 73(2): 1–603.

Regnery B., Couvet D., Kubarek L., Julien J.F. & Kerbiriou C. 2013: Tree microhabitats as indicators of bird and bat communities in Mediterranean forests. Ecological Indicators 34: 221–230.

Richards O.W. & Davies R.G. 1977: Diplura. In: Imms’ General Textbook of Entomology. Springer, Dordrecht.

Skarżyński D., Piwnik A. & Krzysztofiak A. 2016: Saproxylic springtails (Collembola) of the Wigry National Park. Forest Research Papers 77(3): 186–203.

Skubała P. & Marzec A. 2013 Importance of different types of beech dead wood for soil microarthropod fauna. Polish Journal of Ecology 61: 545–560.

Smolis A. & Kadej M. 2014: A New Saproxylic Paleonurini (Collembola, Neanuridae) Species from North America with the First Record of Galanura agnieskae Smolis, 2000 from the Continent. Florida Entomologist 97(4): 1386–1394.

Stokland J.N, Siitonen J. & Jonsson B.G. 2012: Biodiversity in dead wood. Cambridge University Press. Cambridge.

Stomp N. 1972: Deux nouvelles espèces de Pseudosinella endogés d’Europe (Collemboles, Entomobryides). Revue Suisse de Zoologie 79: 279–286.

Thibaud J.M., Shulz H.J. & Da Gama M.M. 2004: Synopses on Palaearctic Collembola: Hypogastruridae. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 75(2): 1–603.

Traser Gy. 1994: A meszezés hatása egy savanyú bükkös ugróvillás (Insecta: Collembola) faunájára. Erdészeti Szakmai Konferencia kiadványa, Sopron, 99–103.

Traser Gy. 1997: Egy szigetközi nemesnyáras biodiverzitása: a talajfauna. In: Pájer J. & Fabich E. (eds.): V. Erdészeti Szakmai Konferencia kiadványa a WoodTech keretében. Sopron, 57–64.

Traser Gy. 2003: Hansági nemesnyár és éger erdők ugróvillás (Insecta: Collembola) faunája. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványa. 153–157.

Traser G. & Christian E. 1992: Lepidocyrtus peisonis sp. n., ein neues Springschwanz aus dem Neusiedlersee-Gebiet (Collembola: Entomobryidae). Folia Entomologica Hungarica 52: 119–122.

Traser G. & Thibaud J–M. 1999: Une nouvelle espèce du genere Neonaphorura de Hongrie (Collembola, Onychiuridae, Tullbergiinae). Revue Française d’Entomologie (Nouvelle série) 21(3): 105–108.

Tullgren A. 1918: Ein sehr einfacher Ausleseapparat für terricole Tierformen. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 4(1): 149–150.

Ulyshen M.D. 2014: Wood decomposition as influenced by invertebrates. Biological Reviews 91(1): 70–85.

Weiner W.M. 1996: Generic revision of Onychiurinae (Collembola: Onychiuridae) with a cladistic analysis. Annales de la Société Entomologique de France 32(2): 163–200.

Winkler D. & Mateos E. 2018a: New species of Pseudosinella Schäffer, 1897 (Collembola, Entomobryidae) from Hungary. Zootaxa 4382: 347–366.

Winkler D. & Mateos E. 2018b: Redescription of Lepidocyrtus peisonis Traser & Christian, 1992 with notes on Lepidocyrtus mariani Traser & Dányi, 2008 (Collembola: Entomobryidae). Zootaxa 4375: 392–408.

Winkler D., Korda M. & Traser G. 2011: Two species of Collembola new for the fauna of Hungary. Opuscula Zoologica 42(2): 199–206.

Zhang B., Chen T.W., Mateos E., Scheu S. & Schaefer I. 2018: Cryptic species in Lepidocyrtus lanuginosus (Collembola: Entomobryidae) are sorted by habitat type. Pedobiologia 68: 12–19.

Zimdars B. & Dunger W. 1994: Tullbergiinae. In: Dunger W. (ed.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol.: I. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz, 68(3–4): 1–71.

Zuo J., Fonck M., van Hal J., Hans J., Cornelissen C. & Berg M.P. 2014: Diversity of macro-detritivores in dead wood is influenced by tree species, decay stage and environment. Soil Biology and Biochemistry 78: 288–297.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Séllei D., Tóth V. és Winkler D. (2023): Holtfa mikroélőhelyek ugróvillás-közösségeinek vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 103-122. DOI: 10.17164/EK.2023.06

előző | következő

13. évfolyam 2. szám,
103-122. oldal

DOI: 10.17164/EK.2023.06

Közlésre elfogadva:
2023. szeptember 28.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Palkó Á., Ónodi G., Rédei T. és Winkler D. (2020): Talajfaunisztikai- és ökológiai vizsgálatok alföldi reliktum homoki tölgyesekben és a helyükön létesített idegenhonos faállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 125-139.
2.	Komlós M. és Kiss Cs. (2018): A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 99-111.
3.	Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.
4.	Horváth B. (2013): Különböző erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepke közösségek alapján (Lepidoptera: Macroheterocera) fénycsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 229-237.
5.	Winkler D. A., Németh T. M. és Traser Gy. N. (2013): Jellegzetes finnországi erdőtársulások ugróvillásközösségeinek vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 205-214.

Palkó Á., Ónodi G., Rédei T. és Winkler D. (2020): Talajfaunisztikai- és ökológiai vizsgálatok alföldi reliktum homoki tölgyesekben és a helyükön létesített idegenhonos faállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 125-139.

Komlós M. és Kiss Cs. (2018): A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 99-111.

Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.

Horváth B. (2013): Különböző erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepke közösségek alapján (Lepidoptera: Macroheterocera) fénycsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 229-237.

Winkler D. A., Németh T. M. és Traser Gy. N. (2013): Jellegzetes finnországi erdőtársulások ugróvillásközösségeinek vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 205-214.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.