Különböző fafajok juvenilis korhatárának meghatározása matematikai modell segítségével

Báder Mátyás; Komán Huba

Erdészettudományi Közlemények / 12. évfolyam / 2. szám / 113-119. oldal
előző | következő

Báder Mátyás és Komán Huba

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Báder Mátyás

Cím: Soproni Egyetem; 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky út 4.

e-mail cím: bader.matyas[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A fatest növekedése során a bél körül kialakuló, ún. juvenilisfa határának ismerete fontos mind a faanyagszámos tulajdonságának laboratóriumi vizsgálata, mind felhasználása tekintetében. A tanulmány az alkalmazott függvény megfelelőségének igazolásán kívül két fafaj rosthosszúsági értékeire is hiánypótló ismereteket ad. A kutatásba bevont juharlevelű platán (Platanus × hybrida Brot.) és japánakác (Styphnolobium japonicum (L.) Schott) fafajok rosthosszúsági értékeire illesztett telítődési függvény jól modellezi a rosthosszúság éves növekedési ütemét, segítségével megállapítható a juvenilis kor határa. A függvény megfelelőségét a magas determinációs együtthatók mindkét fafajnál alátámasztják. Juharlevelű platán esetében a juvenilisfa és az érettfa határa 15 év, míg japánakácnál 18 év. Ezek az értékek nem szélsőségesek a különböző fafajok ismert értékeit tekintve. A juharlevelű platán kezdeti és végső rosthosszúsági értékei 1 és 2 mm közöttiek, közel másfélszer nagyobbak, mint a japánakácé.

Kulcsszavak: juharlevelű platán, japánakác, rosthosszúság, juvenilisfa

Hivatkozott irodalom21

1.	Bendtsen B. A. 1978: Properties of wood from improved and intensively managed trees. Forest Products Journal 28(10): 61–72.
2.	Chalk L. 1959: The development of pulp and particle board industries and their effect on forest management (b) The “juvenile” period. Discussions Lyndhurst Sandwell Rep, 29–30.
3.	Csanády V. 2013: Erdészeti adathalmazok elemzése új függvénnyel. Erdészettudományi közlemények 3(1): 137–145.
4.	Demjén A., Komán S., Németh R., Schantl I., Benke A., Borovics A., Cseke K., Köbölkuti Z. A. & Báder M. 2020: Nyárfa klónok juvenilis faanyagának meghatározása rosthosszúság alapján. In: Csiha I. & Csiha S. (eds.): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napja: Tudományos Eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért Egyesület, 28–33.
5.	Dodd R. S. & Fox P. 1990: Kinetics of tracheid differentiation in Douglas-fir. Annals of Botany 65: 649-657. DOI: 10.1093/oxfordjournals.aob.a087983
6.	Gartner B. L. 1996: Does photosynthetic bark have a role in the production of cores vs. outer wood? Wood and Fiber Science 28:51-61.
7.	Gencsi L. 1976: A csertölgy anatómiai jellemzőinek változása a béltől a kéregig haladó irányban. EFE Tudományos Közleményei 1976(1): 101–113.
8.	Hunyadi L. 2004: A logisztikus függvény és a logisztikus eloszlás. Statisztikai Szemle 82(10–11): 991–1011.
9.	Kehl D. & Sipos B. 2009: A telítődési, a logisztikus és az életgörbe alakú trendfüggvények becslése Excel parancsfájl segítségével. Statisztikai Szemle 87(4): 381–411.
10.	Koch P. 1985: Utilization of hardwoods growing on southern pine sites. Agr. Hand. No. 605. I The raw material, II Processing, III Products and Prospective. US For. Serv., Washington DC, 3710 pp.
11.	Komán Sz. 2012: Nemesnyár-fajták korszerű ipari és energetikai hasznosítását befolyásoló faanatómiai és fizikai jellemzők. Doktori (PhD.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola.
12.	Kucera B. 1994: A hypothesis relating current annual height increment to juvenile wood formation in Norway spruce. Wood and Fiber Science 26: 152–167.
13.	Kupai T. 2007: Eltérő típusú juhok növekedésének modellezése ct alkalmazásával. Doktori (PhD.) értekezés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar.
14.	Latorraca João V.F., Dünisch O. & Koch G. 2011: Chemical composition and natural durability of juvenile and mature heartwood of Robinia pseudoacacia L. Anais da Academia Brasileira de Ciências 83(3): 1059–1068. DOI: 10.1590/s0001-37652011005000016
15.	Megraw R. A. 1985: Wood quality factors in loblolly pine. Tappi Press Atlanta, Georgia, 89 pp.
16.	Molnár S. 1999: Faanyagismeret. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
17.	Paukó A. 2003: Lucfenyő és erdeifenyő ültetvények faanyagminőségének összehasonlító vizsgálata. Doktori (PhD.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola.
18.	Pödör Z. 2014: Idősorok elemzési lehetőségeinek kiterjesztése és alkalmazhatósága erdészeti, faipari döntéstámogatásban. Doktori (PhD.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola.
19.	Shiokura T. 1982: Extent and differentiation of the juvenile wood zone in coniferous tree trunk. Japan Wood Research Society 28: 85–90.
20.	Yang K-C. 1994: Impact of spacing on width and basal area of juvenile and mature wood in Picea mariana and Picea glauca. Wood and Fiber Science 26(4): 479–488.
21.	Zobel B. J. & Buijtenen J. P. 1989: Wood variation. Its causes and control. Springer-Verlag, Berlin Heidelberg.

Bendtsen B. A. 1978: Properties of wood from improved and intensively managed trees. Forest Products Journal 28(10): 61–72.

Chalk L. 1959: The development of pulp and particle board industries and their effect on forest management (b) The “juvenile” period. Discussions Lyndhurst Sandwell Rep, 29–30.

Csanády V. 2013: Erdészeti adathalmazok elemzése új függvénnyel. Erdészettudományi közlemények 3(1): 137–145.

Demjén A., Komán S., Németh R., Schantl I., Benke A., Borovics A., Cseke K., Köbölkuti Z. A. & Báder M. 2020: Nyárfa klónok juvenilis faanyagának meghatározása rosthosszúság alapján. In: Csiha I. & Csiha S. (eds.): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napja: Tudományos Eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért Egyesület, 28–33.

Dodd R. S. & Fox P. 1990: Kinetics of tracheid differentiation in Douglas-fir. Annals of Botany 65: 649-657. DOI: 10.1093/oxfordjournals.aob.a087983

Gartner B. L. 1996: Does photosynthetic bark have a role in the production of cores vs. outer wood? Wood and Fiber Science 28:51-61.

Gencsi L. 1976: A csertölgy anatómiai jellemzőinek változása a béltől a kéregig haladó irányban. EFE Tudományos Közleményei 1976(1): 101–113.

Hunyadi L. 2004: A logisztikus függvény és a logisztikus eloszlás. Statisztikai Szemle 82(10–11): 991–1011.

Kehl D. & Sipos B. 2009: A telítődési, a logisztikus és az életgörbe alakú trendfüggvények becslése Excel parancsfájl segítségével. Statisztikai Szemle 87(4): 381–411.

Koch P. 1985: Utilization of hardwoods growing on southern pine sites. Agr. Hand. No. 605. I The raw material, II Processing, III Products and Prospective. US For. Serv., Washington DC, 3710 pp.

Komán Sz. 2012: Nemesnyár-fajták korszerű ipari és energetikai hasznosítását befolyásoló faanatómiai és fizikai jellemzők. Doktori (PhD.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola.

Kucera B. 1994: A hypothesis relating current annual height increment to juvenile wood formation in Norway spruce. Wood and Fiber Science 26: 152–167.

Kupai T. 2007: Eltérő típusú juhok növekedésének modellezése ct alkalmazásával. Doktori (PhD.) értekezés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar.

Latorraca João V.F., Dünisch O. & Koch G. 2011: Chemical composition and natural durability of juvenile and mature heartwood of Robinia pseudoacacia L. Anais da Academia Brasileira de Ciências 83(3): 1059–1068. DOI: 10.1590/s0001-37652011005000016

Megraw R. A. 1985: Wood quality factors in loblolly pine. Tappi Press Atlanta, Georgia, 89 pp.

Molnár S. 1999: Faanyagismeret. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.

Paukó A. 2003: Lucfenyő és erdeifenyő ültetvények faanyagminőségének összehasonlító vizsgálata. Doktori (PhD.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola.

Pödör Z. 2014: Idősorok elemzési lehetőségeinek kiterjesztése és alkalmazhatósága erdészeti, faipari döntéstámogatásban. Doktori (PhD.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola.

Shiokura T. 1982: Extent and differentiation of the juvenile wood zone in coniferous tree trunk. Japan Wood Research Society 28: 85–90.

Yang K-C. 1994: Impact of spacing on width and basal area of juvenile and mature wood in Picea mariana and Picea glauca. Wood and Fiber Science 26(4): 479–488.

Zobel B. J. & Buijtenen J. P. 1989: Wood variation. Its causes and control. Springer-Verlag, Berlin Heidelberg.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Báder M. és Komán H. (2022): Különböző fafajok juvenilis korhatárának meghatározása matematikai modell segítségével. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 113-119. DOI: 10.17164/EK.2022.07

előző | következő

12. évfolyam 2. szám,
113-119. oldal

DOI: 10.17164/EK.2022.07

Közlésre elfogadva:
2023. március 23.

A szerzők további cikkei a folyóiratban

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.

Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.