A holtfa és egyéb erdőökológiai tényezők jelentősége a denevérek számára

Dobrosi Dénes

Erdészettudományi Közlemények / 7. évfolyam / 2. szám / 135-154. oldal
előző |

Dobrosi Dénes

Kapcsolat a szerzővel

Levelező szerző: Dobrosi Dénes

Cím: H-2750 Nagykőrös, Kölcsey u. 18.

e-mail cím: dobrosid[at]gmail.com

Kivonat

2013-2015 között az Alföldön és a Börzsönyben a saját fejlesztésű ultrahangrögzítő és elemző módszerünk segítségével összesen 685 felmérési ponton 82870 db rögzített hangfájlból 23 denevérfajt sikerült beazonosítanunk. A felmérési pontokon az erdők egyszerű élőhelyi értékelését is elvégeztük, továbbá a holtfa mennyiségét is megbecsültük szemrevételezéssel. Az így kapott erdő természetességi mutatók és a denevérek aktivitása között igyekeztünk kapcsolatokat keresni. Homogenitás vizsgálattal kimutattuk, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű denevér-fajcsoportok egyedeinek éjszakai aktivitása pozitív korrelációban van az élőhelyek ökológiai minőségével és a holtfa mennyiséggel.

Kulcsszavak: denevér, holtfa, élőhely, egyedsűrűség, ultrahang rögzítés, hangelemzés

Hivatkozott irodalom28

1.	Ahlén I. 1981: Identification of Scandinavian Bats by their sounds. The Swedish University of Agricultural Sciences, Department of Wildlife Ecology, Uppsala.
2.	Ahlén I. & Baagoe H.J. 1999: Use of ultrasound detectors for bat studies in Europe: experiences from field identification surveys, and monitoring. Acta Chiropterologica 1(2): 137–150.
3.	Barataud M. 2015: Acoustic ecology of European bats. Biotope & National Museum of Natural History, Paris.
4.	Bölöni J. & Ódor P. 2014: A holtfa mennyisége a mérsékelt övi erdőkben. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (szerk.): A holtfa. Silva Naturalis 5, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 203–217.
5.	Csóka Gy. 2013: A természetesség hatása az erdők egészségi állapotára. In: Bartha D. & Puskás L. (szerk.): Silva Naturalis 1. A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás alapjai. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 43–57.
6.	Csősz I. & Szodoray-Parádi F. 2009: Időnyújtásos ultrahang-detektorok alkalmazása a magyarországi denevérfaunisztikai kutatásokban. In: Görföl T., Estók P. & Molnár V. (szerk.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia kiadványa. BEKE & MDBK, Eger, 15-18.
7.	Dietz C. & Kiefer A. 2014: Die Fledermäuse Europas - kennen, bestimmen, schützen. Kosmos Naturführer, Stuttgart.
8.	Entwistle A. C., Racey P.A. & Speakman J.R. 1996: Habitat exploitation by a gleaning bat, Plecotus auritus. Phil. Trans. R. Soc. Lond. B 351(1342): 921–931. DOI: 10.1098/rstb.1996.0085
9.	Estók P. & Görföl T. 2009: Erdőlakó denevér együttesek kutatása, különös tekintettel a Nyctalus lasiopterusra – egy 2009-es EUROBATS projekt előzetes eredményei. In: Görföl T., Estók P. & Molnár V. (szerk.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia kiadványa. BEKE & MDBK, Eger, 53–60.
10.	Fenton M.B. & Bell G.P. 1981: Recognition of species of insectivorous bats by their echolocation calls. Journal of Mammalogy 62(2): 233–243. DOI: 10.2307/1380701
11.	Frank T. (szerk.) 2000: Természet – Erdő – Gazdálkodás. MME & Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger.
12.	Griffin D.R., Webster F.A. & Michael C.R. 1960: The echolocation of flying insects by bats. Animal Behaviour 8(3-4): 141–154. DOI: 10.1016/0003-3472(60)90022-1
13.	Jensen M.E. & Miller L.A. 1999: Echolocation signals of the bat Eptesicus serotinus recorded using a vertical microphone array: effect of flight altitude on searching signals. Behavioral Ecology and Sociobiology 47(1-2): 60–69. DOI: 10.1007/s002650050650
14.	Jones G. 1995: Flight performance, echolocation and foraging behavior in noctule bats Nyctalus noctula. Journal of Zoology 237(2): 303–312. DOI: 10.1111/j.1469-7998.1995.tb02764.x
15.	Jones G. 1996: Does echolocation constrain the evolution of body size in bats? Symposia of the Zoological Society of London 69: 111–128.
16.	Jones G. 1999: Scaling of echolocation call parameters in bats. The Journal of Experimental Biology 202: 3359–3367.
17.	Jones G. & Barratt E.M. 1999: Vespertilio pipistrellus Schreber, 1774 and V. pygmaeus Leach, 1825 (currently Pipistrellus pipistrellus and P. pygmaeus; Mammalia, Chiroptera): proposed designation of neotypes. Bulletin of Zoological Nomenclature 56: 182–186. DOI: 10.5962/bhl.part.23065
18.	Kalko E.K.V. & Schnitzler H.U. 1989: The echolocation and hunting behavior of Daubenton’s bat, Myotis daubentonii. Behavioral Ecology and Sociobiology 24(4): 225–238. DOI: 10.1007/BF00295202
19.	Magura T., Tóthmérész B. & Bordán Zs. 2000: Effects of nature management practice on carabid assemblages (Coleoptera: Carabidae) in a non-native plantation. Biological Conservation 93(1): 95–102. DOI: 10.1016/S0006-3207(99)00073-7
20.	Obrist M., Boesch R. & Flückiger P.F. 2004: Variability in echolocation call design of 26 Swiss bat species: consequences, limits and options for automated field identification with a synergetic pattern recognition approach. Mammalia 68(4): 307–322. DOI: 10.1515/mamm.2004.030
21.	Ódor P. 2014: A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (szerk.): A holtfa. Silva Naturalis 5, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 155–170.
22.	Russo D. & Jones G. 2002: Identification of twenty-two bat species (Mammalia: Chiroptera) from Italy by analysis of time-expanded recordings of echolocation calls. Journal of Zoology 258(1): 91–103. DOI: 10.1017/S0952836902001231
23.	Szőke K. & Estók P. 2013: Különböző állapotú erdőrészek denevéregyütteseinek összehasonlítása akusztikus mintavételek alapján. In: Bíró M. (szerk): A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia díjazott hallgatóinak dolgozatai. Eger: EKF Líceum Kiadó, 880–895.
24.	Vaughan N., Jones G. & Harris S. 1997: Identification of British bat species by multivariate analysis of echolocation parameters. Bioacoustics 7(3): 189–207. DOI: 10.1080/09524622.1997.9753331
25.	Waters D. A. & Jones G. 1995: Echolocation call structure and intensity in five species of insectivorous bats. Journal of Experimental Biology 198: 475–489.
26.	Waters D.A., Rydell J. & Jones G. 1995: Echolocation call design and limits on prey size – a case-study using the aerial hawking bat Nyctalus leisleri. Behavioral Ecology and Sociobiology. 37(5): 321–328. DOI: 10.1007/bf00174136
27.	Zsebők S. 2003: Impulzusszámlálás, zajszintkezelés, digitális hangfeldolgozás. In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.): A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.) és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22-23.) kiadványa, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, 140–146.
28.	Zsebők S., Estók P. & Görföl, T. 2012: Acoustic discrimination of Pipistrellus kuhlii and Pipistrellus nathusii (Chiroptera: Vespertilionidae) and its application to assess changes in species distribution. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 58(2): 199–209.

Ahlén I. 1981: Identification of Scandinavian Bats by their sounds. The Swedish University of Agricultural Sciences, Department of Wildlife Ecology, Uppsala.

Ahlén I. & Baagoe H.J. 1999: Use of ultrasound detectors for bat studies in Europe: experiences from field identification surveys, and monitoring. Acta Chiropterologica 1(2): 137–150.

Barataud M. 2015: Acoustic ecology of European bats. Biotope & National Museum of Natural History, Paris.

Bölöni J. & Ódor P. 2014: A holtfa mennyisége a mérsékelt övi erdőkben. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (szerk.): A holtfa. Silva Naturalis 5, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 203–217.

Csóka Gy. 2013: A természetesség hatása az erdők egészségi állapotára. In: Bartha D. & Puskás L. (szerk.): Silva Naturalis 1. A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás alapjai. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 43–57.

Csősz I. & Szodoray-Parádi F. 2009: Időnyújtásos ultrahang-detektorok alkalmazása a magyarországi denevérfaunisztikai kutatásokban. In: Görföl T., Estók P. & Molnár V. (szerk.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia kiadványa. BEKE & MDBK, Eger, 15-18.

Dietz C. & Kiefer A. 2014: Die Fledermäuse Europas - kennen, bestimmen, schützen. Kosmos Naturführer, Stuttgart.

Entwistle A. C., Racey P.A. & Speakman J.R. 1996: Habitat exploitation by a gleaning bat, Plecotus auritus. Phil. Trans. R. Soc. Lond. B 351(1342): 921–931. DOI: 10.1098/rstb.1996.0085

Estók P. & Görföl T. 2009: Erdőlakó denevér együttesek kutatása, különös tekintettel a Nyctalus lasiopterusra – egy 2009-es EUROBATS projekt előzetes eredményei. In: Görföl T., Estók P. & Molnár V. (szerk.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia kiadványa. BEKE & MDBK, Eger, 53–60.

Fenton M.B. & Bell G.P. 1981: Recognition of species of insectivorous bats by their echolocation calls. Journal of Mammalogy 62(2): 233–243. DOI: 10.2307/1380701

Frank T. (szerk.) 2000: Természet – Erdő – Gazdálkodás. MME & Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger.

Griffin D.R., Webster F.A. & Michael C.R. 1960: The echolocation of flying insects by bats. Animal Behaviour 8(3-4): 141–154. DOI: 10.1016/0003-3472(60)90022-1

Jensen M.E. & Miller L.A. 1999: Echolocation signals of the bat Eptesicus serotinus recorded using a vertical microphone array: effect of flight altitude on searching signals. Behavioral Ecology and Sociobiology 47(1-2): 60–69. DOI: 10.1007/s002650050650

Jones G. 1995: Flight performance, echolocation and foraging behavior in noctule bats Nyctalus noctula. Journal of Zoology 237(2): 303–312. DOI: 10.1111/j.1469-7998.1995.tb02764.x

Jones G. 1996: Does echolocation constrain the evolution of body size in bats? Symposia of the Zoological Society of London 69: 111–128.

Jones G. 1999: Scaling of echolocation call parameters in bats. The Journal of Experimental Biology 202: 3359–3367.

Jones G. & Barratt E.M. 1999: Vespertilio pipistrellus Schreber, 1774 and V. pygmaeus Leach, 1825 (currently Pipistrellus pipistrellus and P. pygmaeus; Mammalia, Chiroptera): proposed designation of neotypes. Bulletin of Zoological Nomenclature 56: 182–186. DOI: 10.5962/bhl.part.23065

Kalko E.K.V. & Schnitzler H.U. 1989: The echolocation and hunting behavior of Daubenton’s bat, Myotis daubentonii. Behavioral Ecology and Sociobiology 24(4): 225–238. DOI: 10.1007/BF00295202

Magura T., Tóthmérész B. & Bordán Zs. 2000: Effects of nature management practice on carabid assemblages (Coleoptera: Carabidae) in a non-native plantation. Biological Conservation 93(1): 95–102. DOI: 10.1016/S0006-3207(99)00073-7

Obrist M., Boesch R. & Flückiger P.F. 2004: Variability in echolocation call design of 26 Swiss bat species: consequences, limits and options for automated field identification with a synergetic pattern recognition approach. Mammalia 68(4): 307–322. DOI: 10.1515/mamm.2004.030

Ódor P. 2014: A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (szerk.): A holtfa. Silva Naturalis 5, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 155–170.

Russo D. & Jones G. 2002: Identification of twenty-two bat species (Mammalia: Chiroptera) from Italy by analysis of time-expanded recordings of echolocation calls. Journal of Zoology 258(1): 91–103. DOI: 10.1017/S0952836902001231

Szőke K. & Estók P. 2013: Különböző állapotú erdőrészek denevéregyütteseinek összehasonlítása akusztikus mintavételek alapján. In: Bíró M. (szerk): A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia díjazott hallgatóinak dolgozatai. Eger: EKF Líceum Kiadó, 880–895.

Vaughan N., Jones G. & Harris S. 1997: Identification of British bat species by multivariate analysis of echolocation parameters. Bioacoustics 7(3): 189–207. DOI: 10.1080/09524622.1997.9753331

Waters D. A. & Jones G. 1995: Echolocation call structure and intensity in five species of insectivorous bats. Journal of Experimental Biology 198: 475–489.

Waters D.A., Rydell J. & Jones G. 1995: Echolocation call design and limits on prey size – a case-study using the aerial hawking bat Nyctalus leisleri. Behavioral Ecology and Sociobiology. 37(5): 321–328. DOI: 10.1007/bf00174136

Zsebők S. 2003: Impulzusszámlálás, zajszintkezelés, digitális hangfeldolgozás. In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.): A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.) és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22-23.) kiadványa, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, 140–146.

Zsebők S., Estók P. & Görföl, T. 2012: Acoustic discrimination of Pipistrellus kuhlii and Pipistrellus nathusii (Chiroptera: Vespertilionidae) and its application to assess changes in species distribution. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 58(2): 199–209.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Dobrosi D. (2017): A holtfa és egyéb erdőökológiai tényezők jelentősége a denevérek számára. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 135-154. DOI: 10.17164/EK.2017.010

előző |

7. évfolyam 2. szám,
135-154. oldal

DOI: 10.17164/EK.2017.010

Közlésre elfogadva:
2017. november 19.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Komlós M. és Kiss Cs. (2018): A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 99-111.
2.	Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.

Komlós M. és Kiss Cs. (2018): A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 99-111.

Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.