1. | Antal E.; Berki I.; Justyák J.; Kiss Gy.; Tarr K. és Vig P. 1997: A síkfőkúti erdőtársulás hő- és vízháztartási viszonyainak vizsgálata az erdőpusztulás és az éghajlatváltozás tükrében. Kossuth Lajos Tudományegetem Meteorológiai Tanszék kiadványa, Debrecen, p. 83. |
2. | Balázsy S. 2001: Talajszennyeződések mikrobiológiai szóródása. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 249–257. |
3. | Béres, Cs.; Fenyvesi, A.; Jakucs, P.; Mahunka, I.; Kovács, Z.; Molnár, T.; Szabó, L. and Ditroi, F. 1989: Application of an MGC-20 cyclotron and methods of radoecology in solution of problems of forestry and the wood industry. Nuclear Instruments and Methods in Physics Research, 43: 101–103. DOI: 10.1016/0168-583x(89)90086-4 |
4. | Béres, Cs.; Fenyvesi, A.; Raschi, A. and Ridder, H.W. 1998: Field experiment on water transport of oak trees measured by computer tomograph and magnetic resonance imaging. Chemosphere, 36: 925–930. DOI: 10.1016/s0045-6535(97)10149-7 |
5. | Bohár, Gy. 1990: A new Ceratocystis species int he heartwood of oaks. Proceedings of the International Symposium on Oak Decline in Europe, Kornik Poland May 15-18, 1990 117–121. |
6. | Fekete, I.; Kotroczó, Zs.; Varga, Cs.; Veres, Zs. and Tóth, J.A. 2011: The effects of detritus input on soil organic matter content and carbon dioxide emission in a Central European deciduous forest. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 7: 87–96. Teljes szöveg |
7. | Gencsi L. 1987: Miért csak a tölgy és miért nem pusztul minden tölgy? Az Erdő, 36 (7): 329–330. Teljes szöveg |
8. | Igmándy Z., Pagony H., Szontagh P. és Varga F. 1984: Beszámoló a kocsánytalan tölgyeseinkben fellépett pusztulásról 1978-1983. Az Erdő, 33: 334–341. Teljes szöveg |
9. | Jakucs P. 1973: „Síkfőkút Project”. Egy tölgyes ökoszisztéma környezetbiológiai kutatása a bioszféra-program keretén belül. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 16: 11–25. |
10. | Jakucs P. 1983: A hazai tölgyállományok egészségi állapotának ökológiai szemléletű vizsgálata. Kutatási zárójelentés. Megbízó: Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Nagykanizsa), Megbízott: KLTE Ökológiai Tsz. Témavezető Jakucs Pál. A zárójelentés elkészítésében részt vett: Jakucs Pál, Justyák János, Précsényi István, Pólya László, Tóth János Attila, Papp László, Nagy Lajos, L. Mészáros Ilona, Papp Mária, Szabó László. Kézirat, Debrecen, 257. |
11. | Jakucs P. 1984: A kocsánytalan tölgyek pusztulásának ökológiai magyarázata. Az Erdő, 33: 342–344. Teljes szöveg |
12. | Jakucs P. és Tóth J. A. 1984: A szíjács tracheáinak eltömődése a megbetegedő kocsánytalan tölgyeknél. Az Erdő, 33: 348–350. Teljes szöveg |
13. | Jakucs, P (ed.) 1985: Ecology of an oak Forest in Hungary – Results of „Síkfőkút Project”. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 546. |
14. | Jakucs P. 1988: Ecological approach to forest decay in Hungary. Ambio, 17: 267–274. |
15. | Jakucs P. 1990: A magyarországi erdőpusztulás ökológiai megközelítése. Fizikai Szemle, 40: 225–232. |
16. | Jakucs P. 2001: Hosszú távú (long-term) kísérletes természetvédelmi és környezetvédelmi kutatások cseres-tölgyes ökoszisztémában. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 187–200. |
17. | Kárász I. 2001: A síkfőkúti erdő cserjeszintjének strukturális változása. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest,, 203–210. |
18. | Kertész M. 2002: Hosszú távú ökológiai vizsgálatok (LTER). A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet 50 éve 1952-2002. MTA, ÖBKI, Vácrátót, 115–124. |
19. | Kotroczó Zs.; Krakomperger Zs.; Koncz G.; Papp M.; Bowden R.D. és Tóth J. A. 2007: A Síkfőkúti cseres-tölgyes fafajösszetételének és struktúrájának hosszú távú változása. Természetvédelmi Közlemények, 13: 93–99. |
20. | Kotroczó, Zs.; Veres, Zs.; Fekete, I.; Papp, M. and Tóth, J. A. 2012: Effects of climate change on litter production in a Quercetum petraeae-cerris forest in Hungary. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 8: 31–38. DOI: 10.2478/v10303-012-0003-6 |
21. | Kovács-Láng, E.; Herodek, S. and Tóth, J. A. 2000: Long Term Ecological Research in Hungary. In: Gosz, J. R., French, C. Sprott, P., White, M., (eds.): The International Long Term Ecological Research Network 2000. Perspectives from Participating Networks. US LTER Network Office Albuquerque, New Mexico, 38–40. |
22. | Markó V. 2001: Zoológiai kutatások a Síkfőkút project mintaterületén. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 201–202. |
23. | Majer A. 1974: A cseres-tölgyesek fatermési és erdőművelési vonatkozásai, a Síkfőkút Project faállományának elemzése alapján. Erdészeti és Faipari Egyetem tudományos közleményei, 3: 51–63. |
24. | Mészáros, I.; Veres, Sz.; Kanalas, P.; Oláh, V.; Szőllősi, E.; Sárvári, É.; Lévai, L.; Lakatos, Gy. 2007: Leaf growth and photosynthetic performance of two co-existing oak species in contrasting growing seasons. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 3: 7–20. Teljes szöveg |
25. | Mészáros, I.; Kanalas, P.; Fenyvesi, A.; Kis, J.; Nyitrai, B.; Szőllősi, E.; Oláh, V.; Demeter, Z.; Lakatos, Á.; Ander, I. 2011: Diurnal and seasonal changes in stem radius increment and sap flow density indicate different responses of two coexisting oak species to drought stress. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 7: 97–108. Teljes szöveg |
26. | O’Heix, B. C. 2001: Három hazai tölgyfaj (Quercus petraea, Q. cerris és Q. robur) ózon-stresszre adott ökofiziológiai válaszai. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 231–234. |
27. | Oláh, V.; Szőllősi, E.; Lakatos, Á.; Kanalas, P.; Nyitrai, B. and Mészáros, I. 2012: Springtime leaf development of mature sessile oak trees as based on multi-seasonal monitoring data. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 8: 21–30. DOI: 10.2478/v10303-012-0002-7 |
28. | Papp M. 2001: Változások a lágyszárú növényzetben a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben és környékén 25 év távlatában. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 223–230. |
29. | Stefanovits, P. (1985): Soil condition of the forest. In: Jakucs (ed.): Ecology of an oak forest in Hungary. Results of „Síkfőkút Project” 1. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 50–57. |
30. | Szabó L. 2001: Lombfogyasztó rovarlárvák mennyiségi viszonyainak, közösségszerveződésének és anyagforgalmi szerepének vizsgálata. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 235–2238. |
31. | Tóth J. A. 2001a : A síkfőkút-LTER project 1998. évi kutatásainak szervezése és koordinálása. In: Borhidi A., Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 203–210. |
32. | Tóth J. A. 2001b: A Síkfőkút projekt 1998. évi mikrobiális ökológiai kutatásai. In: Borhidi A., Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 239–248. |
33. | Tóth, J. A.; Lajtha, K.; Kotroczó, Zs.; Krakomperger, Zs.; Caldwell, B., Bowden, R. and Papp, M. 2007: The effect of climate change on soil organic matter decomposition. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 3: 75–85. Teljes szöveg |
34. | Tóth, J. A.; Nagy, P. T.; Krakomperger, Zs.; Veres, Zs.; Kotroczó, Zs.; Kincses, S.; Fekete, I.; Papp, M. and Lajtha, K. 2011: Effect of litter fall on soil nutrient content and pH, and its consequences in view of climate change (Síkfőkút DIRT Project). Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 7: 75–86. Teljes szöveg |
35. | Tóthmérész B. 2001: A síkfőkúti erdő fapusztulási dinamikájának monitoringja. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 211–212. |