Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 2. szám / 99-111. oldal
előző | következő

A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében

Komlós Mariann és Kiss Csilla

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Komlós Mariann

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: komlos.mariann[at]gmail.com

Kivonat

A Soproni-hegység két patakvölgyében, a Tolvaj-és a Vadkan-árokban vizsgáltuk a fekvő holtfa mennyiségi és minőségi jellemzőit. A patakvölgyek keresztmetszetében transzektek mentén történt a fekvő holt faanyag felvételezése. Megállapítottuk, hogy összességében a Tolvaj-árokban magasabb a fekvő holt faanyag aránya (30,66 m3/ha, míg a Vadkan-árokban 21,23 m3/ha), valamint, hogy a holtfa korhadási fázis, átmérő és fafaj szerinti megoszlása jelentős heterogenitást mutatott a területen. A korcsoportok szerinti vizsgálat eredménye egyezik az általunk elvárttal, azaz az állomány korának előrehaladtával a fekvő holtfa mennyisége is nő, a potenciális élőhelyeket vizsgálva pedig a legtöbb holtfát a gyertyános kocsánytalan tölgyesekben találtuk.

Kulcsszavak: fekvő holtfa, Soproni-hegység, vonal menti mintavétel

  • Bartha D. & Oroszi S. (eds) 2011: A Soproni-hegység erdőállományainak története. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron.
  • Bidló A. & Szűcs P. 2014: A holtfa szerepe az erdőállományok anyagforgalmában és talajfejlődésében. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 177–190.
  • Bobiec A., Gutowski J.M., Laudenslayer W.F., Pawlaczyk P. & Zub K. 2005: The afterlife of a tree. WWF Poland, Warsawa–Hajnóvka.
  • Bolla B. 2007: Víztani értékek a Vadkan-árokban. Diplomadolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet.
  • Bölöni J., Ádám R., Aszalós R. & Ódor P. 2015: Holtfa az észak-magyarországi kezelt és felhagyott cseres-kocsánytalan tölgyesekben. In: Bölöni J. (ed): Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól. MTA Ökológiai Kutatóközpont tanulmányai 1., Tihany.
  • Bölöni J. & Ódor P. 2014: Mennyi holtfa van az erdőkben? In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 203–224.
  • Búzás E. 2015: Adatok a zánkai Bálint-hegy holtfa viszonyaihoz. Szakdolgozat. Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, Keszthely.
  • Christensen M., Hanh K., Mountford E.P., Ódor P., Standovár T., Rozenbergar D., Diaci J., Wijdeven S., Meyer P., Winter S. & Vrska T. 2005: Dead wood in European beech (Fagus sylvatica) forest reserves. Forest Ecology and Management 210: 267–282. DOI: 10.1016/j.foreco.2005.02.032
  • Csóka Gy. 2011: A holtfa erdő- és természetvédelmi szerepe magyarországi keménylombos erdőkben. OTKA K68618 sz. pályázat zárójelentése.
  • Csóka Gy. 2014: A holtfa, mint életfeltétel. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 45–48.
  • Csóka Gy., Lakatos F. & Hirka A. 2014: Hogyan keletkezik a holtfa? In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 21–28.
  • De Meo I., Agnelli A. E., Graziani A., Kitikidou K., Lagomarsino A., Milios E., Radoglou K. & Paletto A. 2017: Deadwood volume assessment in Calabrian pine (Pinus brutia Ten.) peri-urban forests: Comparison between two sampling methods, Journal of Sustainable Forestry DOI: 10.1080/10549811.2017.1345685
  • Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest
  • Dynesius M., Gibb H. & Hjältén J. 2010: Surface Covering of Downed Logs: Drivers of a Neglected Process in Dead Wood Ecology. Plos One 5(10): e13237. DOI: 10.1371/journal.pone.0013237
  • Frank T. & Szmorad F. 2014: Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése. Rosalia kézikönyvek 2. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest.
  • Gribovszki Z., Kalicz P. & Kucsara M. 2014: A holt faanyag hatása a vízfolyásokra. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 191–196.
  • Hodge S.J. & Peterken G.F. 1998: Deadwood in British forests: priorities and a strategy. Forestry 71(2): 99–112. DOI: 10.1093/forestry/71.2.99
  • Jakoby O., Rademacher C. & Grimm V. 2010: Modelling dead wood islands in European beech forests: how much and how reliably would they provide dead wood? European Journal of Forest Research 129: 659–668. DOI: 10.1007/s10342-010-0366-3
  • Johnsson B.G., Kruys N. & Ranius T. 2005: Ecology of species living on dead wood – Lessons for dead wood management. Silva Fennica 39(2): 289–309. DOI: 10.14214/sf.390
  • Keren S. & Diaci J. 2018: Comparing the quantity and structure of Deadwood in Selection Managed and Old-Growth Forests in South-East Europe. Forests 9: 76, DOI: 10.3390/f9020076
  • Király G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica, II(1): 1–509.
  • Király G. 2008: Soproni-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (eds): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 91.
  • Kirby K.J., Reid C.M., Thomas R.C. & Goldsmith F.B. 1998: Preliminary estimates of fallen dead wood and standing dead trees in managed and unmanaged forests in Britain. Journal of Applied Ecology 35: 148–155. DOI: 10.1046/j.1365-2664.1998.00276.x
  • Kraigher H., Jurc D., Kalan P., Kutnar L., Levanic T., Rupel M. & Smolej I. 2003: Beech coarse woody debris characteristics in two virgin forest reserves in southern Slovenia. Nat-Man Working Report 26.
  • Lakatos F. 2006: Fenyőállományokban végrehajtott egészségügyi termelések szerepe védett és/vagy veszélyeztetett fában és kéregben költő bogárfajok esetén (Coleoptera). Természetvédelmi Közlemények 12: 123–131.
  • Lakatos F. & Csóka Gy. 2014: A holtfa és az erdő egészsége. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 197–202.
  • Mag Zs., Ódor P. 2015. The effect of stand-level habitat characteristics on breeding bird assemblages in Hungarian temperate mixed forests. Community Ecology 16: 156-166. DOI: 10.1556/168.2015.16.2.3
  • Merganicová K., Merganic J., Svoboda M., Bace R. & Seben V. 2012: Deadwood in Forest Ecosystems. In Blanco J.A. (ed): Forest Ecosystems – More than Just Trees. InTech, Available from: 2016.10.31. DOI: 10.5772/31003
  • Merkl O. 2016: A szaproxilofág bogarak (Coleoptera) szerepe a holtfa lebontásában. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 129–154.
  • Mikó Á. & Csóka Gy. 2016: A hangyák szerepe a magyarországi erdei ökoszisztémákban. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 109–128.
  • Ódor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kutatási jelentés, kézirat.
  • Ódor P. 2016: Az erdei biodiverzitást meghatározó tényezők az Őrségi Nemzeti Parkban. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 603–624.
  • Ódor P. & Standovár T. 2003: Changes of physical and chemical properties of dead wood during decay. Nat-Man Working Report 24.
  • Ódor P., van Hees A.F.M., Heilmann-Clausen J., Christensen M., Aude E., van Dort K.W. Piltaver A.,. Siller I., Veerkamp M.T., Walleyn R., Standovár T., van Hees A.F.M., Kosec J., Matočec N., Kraigher H. & Grebenc T. 2004: Ecological Succession of Bryophytes, Vascular Plants and Fungi on Beech Coarse Woody Debris in Europe. Nat-Man Working Report 50.
  • Ónodi G. & Winkler D. 2014: A holtfa szerepe az odúlakó madárközösségek kialakulásában In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 125–144.
  • Preikša Z., Brazaitis G., Marozas V., Jaroszewicz B. 2015: Dead wood quality influences species diversity of rare cryptogams in temperate broadleaved forests. iForest (early view). – [online 2015-09-28] DOI: 10.3832/ifor1483-008
  • Puletti N., Giannetti F., Chirici G. & Canullo R. 2017: Deadwood distribution in European Forests. Journal of Maps 13(2) 733-736. DOI: 10.1080/17445647.2017.1369184
  • Rondeux J. & Sanchez C. 2009: Review of indicators and field methods for monitoring biodiversity within national forest inventories. Core variable: Deadwood. Environmental Monitoring and Assessment, 164(1-4): 617–630. DOI: 10.1007/s10661-009-0917-6
  • Schuck A., Meyer P., Menke N., Lier M. & Lindner M. 2004: Forest Biodiversity Indicator: Dead Wood – A Proposed Approach towards Operationalising the MCPFE Indicator. In: Marchetti M. (ed): Monitoring and indicators of Forest Biodiversity in Europe – From Ideas to opportunity. EFI Proceedings 51: 49–77.
  • Sefidi K. & Etemad V. 2015: Dead wood characteristics influencing macrofungi species abundanceand diversity in Caspian natural beech (Fagus orientalis Lipsky) forests. Forest Systems 24(2): eSC03. DOI: 10.5424/fs/2015242-06039
  • Somogyi Z. 1998: A bolygatás jelentősége, szerepe az erdei ökoszisztémákban és erdőművelési jelentősége. Erdészeti Kutatások 88: 165–194.
  • Standovár T. & Kenderes K. 2003: A review on natural stand dynamics in beechwoods of east central Europe. Applied Ecology and Environmental Research 1(1–2): 19–46. DOI: 10.15666/aeer/01019046
  • Stokland J.N., Siitonen J., & Jonsson B.G. 2012: Biodiversity in dead wood. Cambridge University Press. DOI: 10.1017/cbo9781139025843
  • Stockland J.N., Tomter S.M. & Söderberg U. 2004: Development of Dead Wood Indicators for Biodiversity Monitoring: Experiences from Scandinavia. In: Marchetti M (ed): Monitoring and Indicators of Forest Biodiversity in Europe – From Ideas to Opportunity. EFI Proceedings 51: 207–226.
  • Svensson M., Johansson V., Dahlberg A., Frisch A., Thor G. & Ranius T. 2015: The relative importance of stand and dead wood types for wood-dependent lichens in managed boreal forests. Fungal Ecology DOI: 10.1016/j.funeco.2015.12.010
  • Szmorad F. 2011: A Soproni-hegység erdeinek történeti, növényföldrajzi és cönológiai vizsgálata. Tilia 16: 1–272.
  • Tímár G. 2016: Erdei mikroélőhelyek és védelmük lehetőségei az erdőgazdálkodás során. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 533–548.
  • Tóth V. 2014: A holtfán történő felújulás jelentősége az erdőkben. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva Naturalis 5., Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 171–176.
  • Vacek S., Vacek Z., Bílek L., Hejcmanová P., Stícha V. & Remes J. 2015: The dynamics and structure of dead wood in natural spruce-beech forest stand – a 40 year case study in the Krokonose National Park. Dendrobiology 73: 21–32. DOI: 10.12657/denbio.073.003
  • van Wagner C.E. 1968: The line intersect method in forest fuel sampling. Forest Science 14: 20–26.
  • Warren W.G. & Olsen P.F. 1964: A line intersect technique for assessing logging waste. Forest Science 10: 267–276. DOI: 10.1093/forestscience/14.1.20
  • Winkler D. 2000: A madárközösségek, mint bioindikátorok alkalmazási lehetősége. In: Frank T. (ed): Természet-Erdő-Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület & Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger, 163–167.
  • Winkler D. 2005: Ecological succession of breeding bird communities in deciduous and coniferous forests in the Sopron Mountains, Hungary. Acta silvatica & Lignaria Hungarica 1: 49–58. Teljes szöveg
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Komlós M. és Kiss Cs. (2018): A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 99-111. DOI: 10.17164/EK.2018.025

    8. évfolyam 2. szám,
    99-111. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.025

    Közlésre elfogadva:
    2018. július 9.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    3