Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 131-148. oldal
előző | következő

Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban

Mátyás Csaba, Kóczán-Horváth Anikó, Antoine Kremer és Cuauhtémoc Saenz-Romero

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Mátyás Csaba

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: matyas.csaba[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A tanulmány kiválasztott kocsánytalan tölgy populációk szimulált klímaváltozásra adott fenotípusos válaszreakcióját (reakciónormáját) mutatja be egy, a francia INRA által kezdeményezett nemzetközi származási kísérlet 10 éves magassági adatai alapján. A reakciónormákat a klímatolerancia becslésére alkalmaztuk, az eredeti termőhelynél melegebb és szárazabb helyszíneken. Az egy irányban változó klímaviszonyokra adott válasz-regressziókat lineárisnak találtuk. A maximális növekedési potenciált a populációk alkalmazkodott termőhelyüknél kedvezőbb feltételek mellett mutatták. A különböző klímákhoz adaptált populációk fenotípusos plaszticitása, vagyis klíma-érzékenysége szignifikánsan eltérő mértékűnek bizonyult. A Kárpát-medencei származások a többi európai populációhoz képest átlagos teljesítményt mutattak. A szárazsági határhoz közelebbi populációk jobb klíma-toleranciája a szaporítóanyag felhasználás szempontjából a kísérlet legfontosabb eredménye. Az eredmények a „támogatott áttelepítés/vándorlás” koncepcióját a kocsánytalan tölgy esetében megerősítik, és az alkalmazkodó erdőművelés országos stratégiája fejlesztéséhez felhasználhatók.

Kulcsszavak: alkalmazkodóképesség, kocsánytalan tölgy, klímatolerancia, származási kísérlet, reakciónorma

  • Bach I. 1998: Tájékoztató eredmények a fajta (genotípus) x termőhely kölcsönhatás vizsgálatáról. in: Tóth B. (ed): A Nemzetközi Nyárfa Bizottság (International Poplar Commission) 20. ülése és tanulmányútja Magyarországon. Az Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai, 9: 112–114.
  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A. et al. 2018: Fapusztulással párhuzamosan tapasztalt gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 119–130. DOI: 10.17164/EK.2018.008
  • Bidló A., Király A. & Mátyás Cs. (eds) 2014: Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
  • Borovics A. & Mátyás Cs. 2013: Decline of genetic diversity of sessile oak at the retracting (xeric) limits. Annals of Forest Science 70(8): 835-844. DOI: 10.1007/s13595-013-0324-6
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. & Borovics A. 2014: Tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 135–148. Teljes szöveg
  • Czimber K. 2017: Fafaj és fatermőképesség előrebecslése gépi tanulással, a célállománytáblák felhasználásával. Erdészeti Lapok 152(11): 348–349.
  • Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2011: Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile oak distribution at low altitudes in Central Europe. Annals of Forest Science 68(1): 99–108. DOI: 10.1007/s13595-011-0011-4
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.
  • Führer E. 2017: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai III.) Erdészeti Lapok 152(6): 173–175. Teljes szöveg
  • Gálos B., Lorenz Ph. & Jacob D. (2009): Klímaváltozás – Szélsőségesebbé válnak-e száraz nyaraink a 21. században? Klíma-21 füzetek 57: 56–63.
  • Hlásny T., Mátyás Cs., Seidl R., Kulla L., Merganicová K., Trombik J. et al. 2014: Climate change increases the drought risk in Central European forests: what are the options for adaptation? Lesnicky Casopis – Forestry Journal 60: 5–18. DOI: 10.2478/forj-2014-0001
  • Horváth A. & Mátyás Cs. 2016: The decline of vitality caused by increasing drought in a beech provenance trial predicted by juvenile growth. South-east European Forestry 7(1). 21–28. DOI: 10.15177/seefor.16-06
  • Illés G. 2018. A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 105–118. DOI: 10.17164/EK.2018.007
  • Lambeth C. 1980: Juvenile-mature correlation in Pinaceae and implications for early selection. Forest Science 26(4): 571–580. DOI: 10.1093/forestscience/26.4.571
  • Leites L.P., Rehfeldt G.E., Robinson A.P., Crookston N.L. & Jaquish B.C. 2012: Possibilities and limitations of using historic provenance tests to infer forest species growth responses to climate change. Natural Resources Modeling 25: 409–433. DOI: 10.1111/j.1939-7445.2012.00129.x
  • Mátyás Cs. 1990: Adaptation lag: a general feature of natural populations. Invited lecture. Proc., WFGA IUFRO Symp. Olympia, Wash. Paper no. 2.226, 10 p.
  • Mátyás Cs. 1994: Modelling climate change effects with provenance test data. Tree Physiology 14: 797–804. DOI: 10.1093/treephys/14.7-8-9.797
  • Mátyás Cs. 2015: Az alkalmazkodó erdőművelés támogatása. Az Agrárklíma projekt döntéstámogató rendszere. Erdészeti Lapok 150(4): 102–104. Teljes szöveg
  • Mátyás Cs. 2016: Guidelines for the choice of forest reproductive material in the face of climate change. FORGER Guidelines, Bioversity International, Rome, 2016. DOI: 10.13140/RG.2.1.1329.3207
  • Mátyás Cs. (eds) 2017: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai. (Cikksorozat az Erdészeti Lapokban) — I. rész 152(4): 102–106; II. rész 152(5): 134–136; III. rész 152(6): 173–177; IV. rész 152(9): 270–272; V. rész 152(10): 306–310.
  • Mátyás Cs. & Yeatman C.W. 1987: A magassági növekedés adaptív változatosságának vizsgálata P. banksiana populációkban: Investigation of adaptive height growth variation of jack pine (Pinus banksiana Lamb.) populations. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1987(1): 191–197.
  • Mátyás Cs. & Yeatman C.W. 1992: Effect of geographical transfer on growth and survival of jack pine (Pinus banksiana Lamb.) populations. Silvae Genetica 41(6): 370-376.
  • Mátyás Cs., Nagy L. & Ujváriné Jármay É. 2007: Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedés szárazsági határán: elemzés és előrejelzés. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 241–256.
  • Mátyás Cs., Nagy L. & Újvári-Jármay É. 2010: Genetically set response of trees to climatic change, with special regard to the xeric (retreating) limits. Forstarchiv 81: 130–141.
  • Mátyás Cs. & Sun G. 2014: Forests in a water limited world under climate change. Environmental Research Letters 9: 085001. DOI: 10.1088/1748-9326/9/8/085001
  • Mátyás Cs. & Kramer K. 2016: Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 7–16. DOI: 10.17164/EK.2016.001
  • Mátyás Cs., Berki I., Bidló A., Csóka Gy., Czimber K., Führer E. et al. 2018: Sustainability of forest cover under climate change on the temperate-continental xeric limits. Forests 9(8): 489. DOI: 10.3390/f9080489
  • Metzger M.J., Bunce R.G.H., Jongman R.H.G., Mücher C.A. & Watkins J.W. 2005: A climatic stratification of the environment of Europe. Global Ecology and Biogeography 14: 549–563. DOI: 10.1111/j.1466-822x.2005.00190.x
  • Namkoong G. 1969: Nonoptimality of local races. Tree Improvement and Genetics – Southern Forest Tree Improvement Conference, Houston, 149–153.
  • Rehfeldt G.E., Leites L.P., Joyce D.G. & Weiskittel A.R. 2017: Role of population genetics in guiding ecological responses to climate. Global Change Biology 24(2): 858–868. DOI: 10.1111/gcb.13883
  • Sáenz-Romero C., Lamy J.B., Ducousso A., Musch B., Ehrenmann F., Delzon S. et al. 2016a: Adaptive and plastic responses of Quercus petraea populations to climate across Europe. Global Change Biology 23(7): 2831–2847. DOI: 10.1111/gcb.13576
  • Sáenz-Romero C., Lindig-Cisneros R.A., Joyce D.G., Beaulieu J., St. Clair J.B. & Jaquish B.C. 2016b: Migración asistida de las poblaciones forestales para la adaptación de árboles ante el cambio climático (Assisted migration of forest populations for adapting trees to climate change). Revista Chapingo Serie Ciencias Forestales y del Ambiente 23(3): 303–323. DOI: 10.5154/r.rchscfa.2014.10.052
  • Sáenz-Romero C., Kóczán-Horváth A., Nagy L., Ujvári-Jármay É., Ducousso A., Kremer A. et al. (): Common garden comparisons confirm inherited sensitivity differences between conifer and broadleaved forest tree species to changing climate. Peer Journal (benyújtva, lektorálás alatt).
  • Ujvári-Jármay É., Nagy L. & Mátyás Cs. 2016: The IUFRO 1964/68 Inventory Provenance Trial of Norway Spruce in Nyírjes, Hungary – results and conclusions of five decades. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 12(special issue): 178. DOI: 10.1515/aslh-2016-0001
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148. DOI: 10.17164/EK.2018.009

    8. évfolyam 1. szám,
    131-148. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.009

    Közlésre elfogadva:
    2018. május 30.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    9

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    5

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
  • Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
  • Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
  • Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
  • Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.
  • Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
  • Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.
  • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.